Ugrás a fő tartalomra

Takaró nagyi négyzetekből




Fájó szívvel ugyan, de lebontottam ezt. Annyira nem volt haladós és látványos, hogy jobbnak láttam valami mást kihozni belőle. Különben sem nyúltam hozzá húsvét óta...
Összeszedtem hát az itthon fellelhető hasonló fonalaimat és elkezdtem négyzeteket gyártani. Aztán hogy valóban kislányos legyen vettem hozzá még néhány színt.
Kiszámoltam, hogy kb. 200 db kell. Most úgy 30 darabnál tartok. Ha naponta 4-5 darabot megcsinálok, akkor végzek is vele... mikorra is?...:D

Megjegyzések

  1. Amit lebontottál biztosan jobban mutatna, ha vastagabb tűvel horgolnád, és csöppet szellősebb, lazább lenne. Próbáld majd ki, mert biztosan mutatós lesz!
    De ezek a kis kockák nagyon tetszenek, főleg mert több szín van bennük. Az tuti, hogy ez látványosabb így. Jó munkát hozzá!
    Jaj úgy elképzeltem magamnak egy ilyen takarót. Lehet, hogy meg is csinálom télre. :)

    VálaszTörlés
  2. Nekem nagyon tetszik, kellemes színek és szép a horgolásod is. Meglásd, hamar kész lesz, csak ne számolgass állandóan.

    VálaszTörlés
  3. nekem nagyon-nagyon tetszik!!!!!Olyan ügyes vagy!!

    VálaszTörlés
  4. Ez muatatósabb, tény , de nekem a másik mégis jobban tetszett, mert ezt nagymamisnak találom. biztos azért,mert amikor kislány voltam, rendre olyan nénikhez vitt a nagymamám látogatóba, ahol ilyennel tarítették az ágyat.
    Szóval szép, csak nekem furcsa egy kislánynak. De ez az én nagyon szubjektív berzenkedésem, a lénye, hogy neked és Vercsinek tetsszen!

    VálaszTörlés
  5. Mici! Ha újrakezdeném, biztosan másképp csinálnám.:)

    Lonci! Teljesen igazad van, nem is számoltam, csak amikor már szép számmal öszegyúltek:)

    Barbi! Köszi!:) Kipihented magad?

    Mammka! Neked is!:)

    Violini! Neked majd szóban:)

    VálaszTörlés
  6. most akkor írd le légyszi, mert erről nem is mondtál semmit!
    rövid volt az idő

    VálaszTörlés
  7. Igen, pedig meg szerettem volna mutatni.
    Szóval én is azt gondoltam, azokról a régiekről, hogy nagymamis. Mert ők beletettek mindent, válogatás nélkül és nem is tetszettek igazán.
    De mostanában annyit nézegettem az ilyen takarókat mindenféle blogokon, főleg franciákon, hogy megtetszettek és ha már megtetszettek, neki is álltam. Szerintem ebben a színvilágban már egész jól mutat. Retrós, azt nem mondom, de mégis más.

    VálaszTörlés
  8. Nekem nagyon tetszik, főként a színek, nagyon szépen harmonizálnak egymással, és szépen is horgolsz :)

    VálaszTörlés
  9. Nézz be hozzám kérlek, játékra hívlak! :)

    VálaszTörlés
  10. Nagyon szép takaró lesz! Én is szeretnék egyszer ilyet...de még horgolni sem tudok, szóval messze az az idő...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••