Ugrás a fő tartalomra

Romantikus

Elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, ma befejezem a szépemlékű karcagi táborban elkezdett táskát.
Vera -lévén hogy keveset aludt ma- igen sokat segített.
Például átrendezte a cérnáimat.


Aztán kicsit rendet tett a gombostűim között.


Hogy biztosan meglegyen, egy csak általa ismert helyre eldugdosta az orsóimat.


Az én szemem már romlik, hiszen elmúltam 34, ezért befűzte a cérnát a tűbe.


Mindeközben serényen bökdösött, hogy biztosan még ma kész legyen a táska.


És amíg felvetttem a telefont, gyorsan új rendszert alakított ki az asztalon is.


Ilyen hathatós segítség mellett készült el ez a romantikus táska. Kedvenc barna alapon rózsás anyagomból, rózsaszín kockás béléssel. Mágneszárral záródik és belül (kicsit ügyetlenül sikerült) cipzáros zsebe van. Egyetlen(?) szépséghibája van: a nagy segítségben kivágtam a bélést, ezért stoppolni kellett:D

Megjegyzések

  1. Már ne is haragudj, de ilyen hathatós segítség nélkül nem is sikerülhetett volna ilyen jól!!! ;-)))

    VálaszTörlés
  2. De szééép lett! Igen jól jött az a segítség! :D

    VálaszTörlés
  3. :)))))))! Ééééédesek, szépek! Mind!

    VálaszTörlés
  4. hogy én mekkora paramama leszek egyszer... kisebb szívleállásaim voltak, mikor elképzeltem az asztal tetején ollókkal körülvéve és gombostűkkel a kezében. De meg kell hagyni, remek segítség, a táska nagyon szép lett:))

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm Vera nevében is:D A lényeg, hogy elkészült a táskám!

    Kata! Tény, hogy nem vagyok egy szívbajos anyuka. Vay inkább úgy mondanám: nem vagyok hajlandó mindig, mindenhol, mindenben rémeket látni. Pl: H1N1

    VálaszTörlés
  6. Csupa bűbűj segítséged volt, és azért lett ilyen jó a táska :)
    Én is pont ilyen vagyok mint te, nem akarok állandóan rémüldözni, hogy jaj most mi van, ha el is esik az udvaron vagy a házban általában semmi baja, még csak nem is sír feláll megy tovább. Ő is jobban megijjed ha látja, hogy anyuci parázik. Persze ha látom, hogy komolyabb a baj akkor cselekszem,de apróbb balesetekre nem hívok mentőt és nem kapok infarktus.

    VálaszTörlés
  7. Le a kalappal a nyugalmad előtt és a varrásod előtt !!!!

    VálaszTörlés
  8. Ilyen segítséggel még felemelőbb a tudat, hogy végeztél... Egyébként a táska nagyon klassz lett - a bélését meg nem nézi senki.

    VálaszTörlés
  9. No persze!! Ilyen segítséggel könnyű!! :o)) Igazán szépet alkottál! Gratulálok a nyugalmadhoz... én sajnos a "parázós" fajtából való vagyok! :o)

    VálaszTörlés
  10. Naná hogy ilyen szuper lett ez a táska,ilyen segítség mellett!!:))
    Nagyon édes!!!

    VálaszTörlés
  11. De jó volt olvasni a bejegyzésed !
    Visszagondoltam arra az időre, amikor Lizikém még ilyen kicsi volt, és mindennel eljátszott ami nem gyerekjáték volt. A tölcsér és a gombjaim voltak a kedvencei.
    A táskád is szép lett.
    A virágos anyagokról Te szoktál eszembejutni.

    VálaszTörlés
  12. De jó hogy lefotóztad. Sajna olyan gyorsan felnőnek...A táskát már rég el fogod felejteni, de a segítséget soha

    VálaszTörlés
  13. És aki nélkül ez nem jöhetett volna létre... (dobpergés)... VEROCS! Hurrá! :DDD

    VálaszTörlés
  14. Negyedik gyereknél a mama nem kétségbe esik, hanem először a fényképezőgépért megy, hogy megörökítse:-) Jó kis életképek.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...