Ugrás a fő tartalomra

Romantikus

Elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, ma befejezem a szépemlékű karcagi táborban elkezdett táskát.
Vera -lévén hogy keveset aludt ma- igen sokat segített.
Például átrendezte a cérnáimat.


Aztán kicsit rendet tett a gombostűim között.


Hogy biztosan meglegyen, egy csak általa ismert helyre eldugdosta az orsóimat.


Az én szemem már romlik, hiszen elmúltam 34, ezért befűzte a cérnát a tűbe.


Mindeközben serényen bökdösött, hogy biztosan még ma kész legyen a táska.


És amíg felvetttem a telefont, gyorsan új rendszert alakított ki az asztalon is.


Ilyen hathatós segítség mellett készült el ez a romantikus táska. Kedvenc barna alapon rózsás anyagomból, rózsaszín kockás béléssel. Mágneszárral záródik és belül (kicsit ügyetlenül sikerült) cipzáros zsebe van. Egyetlen(?) szépséghibája van: a nagy segítségben kivágtam a bélést, ezért stoppolni kellett:D

Megjegyzések

  1. Már ne is haragudj, de ilyen hathatós segítség nélkül nem is sikerülhetett volna ilyen jól!!! ;-)))

    VálaszTörlés
  2. De szééép lett! Igen jól jött az a segítség! :D

    VálaszTörlés
  3. :)))))))! Ééééédesek, szépek! Mind!

    VálaszTörlés
  4. hogy én mekkora paramama leszek egyszer... kisebb szívleállásaim voltak, mikor elképzeltem az asztal tetején ollókkal körülvéve és gombostűkkel a kezében. De meg kell hagyni, remek segítség, a táska nagyon szép lett:))

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm Vera nevében is:D A lényeg, hogy elkészült a táskám!

    Kata! Tény, hogy nem vagyok egy szívbajos anyuka. Vay inkább úgy mondanám: nem vagyok hajlandó mindig, mindenhol, mindenben rémeket látni. Pl: H1N1

    VálaszTörlés
  6. Csupa bűbűj segítséged volt, és azért lett ilyen jó a táska :)
    Én is pont ilyen vagyok mint te, nem akarok állandóan rémüldözni, hogy jaj most mi van, ha el is esik az udvaron vagy a házban általában semmi baja, még csak nem is sír feláll megy tovább. Ő is jobban megijjed ha látja, hogy anyuci parázik. Persze ha látom, hogy komolyabb a baj akkor cselekszem,de apróbb balesetekre nem hívok mentőt és nem kapok infarktus.

    VálaszTörlés
  7. Le a kalappal a nyugalmad előtt és a varrásod előtt !!!!

    VálaszTörlés
  8. Ilyen segítséggel még felemelőbb a tudat, hogy végeztél... Egyébként a táska nagyon klassz lett - a bélését meg nem nézi senki.

    VálaszTörlés
  9. No persze!! Ilyen segítséggel könnyű!! :o)) Igazán szépet alkottál! Gratulálok a nyugalmadhoz... én sajnos a "parázós" fajtából való vagyok! :o)

    VálaszTörlés
  10. Naná hogy ilyen szuper lett ez a táska,ilyen segítség mellett!!:))
    Nagyon édes!!!

    VálaszTörlés
  11. De jó volt olvasni a bejegyzésed !
    Visszagondoltam arra az időre, amikor Lizikém még ilyen kicsi volt, és mindennel eljátszott ami nem gyerekjáték volt. A tölcsér és a gombjaim voltak a kedvencei.
    A táskád is szép lett.
    A virágos anyagokról Te szoktál eszembejutni.

    VálaszTörlés
  12. De jó hogy lefotóztad. Sajna olyan gyorsan felnőnek...A táskát már rég el fogod felejteni, de a segítséget soha

    VálaszTörlés
  13. És aki nélkül ez nem jöhetett volna létre... (dobpergés)... VEROCS! Hurrá! :DDD

    VálaszTörlés
  14. Negyedik gyereknél a mama nem kétségbe esik, hanem először a fényképezőgépért megy, hogy megörökítse:-) Jó kis életképek.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.