Ugrás a fő tartalomra

Egy idős néni emlékére

~~~♥♥♥~~~

Mert minden tőle van: az anyag is, a csipke is.
Most már a kanapénkon foglalja el méltó helyét, ahányszor ránézek, eszembe fog jutni. Nem mintha nem gondolnék rá nap, mint nap, amikor elmegyek az ajtaja előtt...
Ennek a párnakollekciónak is lesz folytatás, már minden meg van hozzá:)
(A kicsi párna már nem kap külön postot, hiszen az nem egy nagy munka. Egyszer minden gyermekünk kapott egy-egy kispárnát elég béna huzatban. Most eljött az ideje, hogy ezeket szépen lassan átöltöztessem. Ez már a második, az elsőből Eperkés párna lett. Még kettő van:D)

~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. Isten nyugosztalja szegény nénit.
    Milyen jó is, hogy soha nem fogod feledni őt, ha ránézel a párnákra.
    Nekem ugyanígy vannak egy régesrégi (tán már 30 évvel ezelőtti) akkoriban idős kolléganőmtől festett tojásaim.
    Ha rájuk nézek, mindig ő jut eszembe :-)

    VálaszTörlés
  2. Igazán szépek lettek. A néni biztosan boldog ott fent, ha látja milyen becsben tartod a kincseit és az emlékeket.

    VálaszTörlés
  3. Jó érzés lehet ezekkel a kedves anyagokkal dolgozni, hiszen minden darabjához emlékek fűznek... Jó, hogy hozzád kerültek...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.