Ugrás a fő tartalomra

Vásárfia

~~~♥♥♥~~~

Bécs, villásreggeli, bolhapiac, anyag- és fonalbolt, remek társaság, kedves vendéglátás, napsütés.
Ennyi kell egy szuper, feltöltődős naphoz:)




~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. De jó ilyen szép képeket látni és jókedvű sorokat olvasni!

    VálaszTörlés
  2. Akkor mostmár feltöltődtél? Jönnek az újabb szépségek? Bár nekem is részem lenne benne!

    VálaszTörlés
  3. Ugyanilyen kávéscsészéim vannak, a zsibin vettem én is őket:)) Az anyagok pedig csodaszépek!

    VálaszTörlés
  4. Wow.Oda én is vágyom. Nem tudnál nekem is egy-két ismerőst keresni ott? :)
    Cserébe beajánlak az enyémekhez Ausztráliába és USA-ba. :)

    Gyönyörűek!!!

    VálaszTörlés
  5. Ó, milyen csodásak!! Nekem is az apró rózsás dolgok a gyengéim, egyszerűen ellenállhatatlanok.....

    VálaszTörlés
  6. Tetszik minden megdicsérlek! :)
    Na jó, a sofőrt is, hogy ilyen jó fej. ;))))

    VálaszTörlés
  7. Csodaszép dolgok...
    Használd őket egészséggel!

    VálaszTörlés
  8. Bevallom, hogy irigykedek... de csak jóindulattal, és mosolyogva. :) DE jó neked! :)

    VálaszTörlés
  9. Nagyon szép dolgok. Most már pozitivan állok ahhoz a meghiváshoz, ami egy nap bécsi kirándulást javasol!

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm, köszönöm! Már ebből iszom a kávét:)))
    Az anyagok pedig csak felhasználódnak valahogy...:)))

    Ida! Na jó, cserélhetünk:)))

    VálaszTörlés
  11. Annyira jól illenek hozzád! :D Szépeket találtál.

    VálaszTörlés
  12. Nagyon tobzódtál! a felsorolásból egy-egy is elég lenne egy jó kis időtöltéshez!Örülök, hogy ilyen jól sikerült a kiruccanás és igazán szép dolgokra leltél.

    VálaszTörlés
  13. Köszönöm mindenkinek!:)
    Igen, Bécs valóban megér egy kirándulást:)

    VálaszTörlés
  14. Ó, Bécs! Ó, bolhapiac! Ó, bögrék és anyagok!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••