Ugrás a fő tartalomra

Hátha még nem késő

Könnyű elveszni a társasjátékok útvesztőjében, nehéz választani, ha igazán jót szeretnénk adni, jót szeretnénk játszani.
Arra gondoltam, összeszedem azt a néhányat, amivel a mi gyerekeink szívesen játszanak, hátha segítek vele valakinek.
Mostanában a legnagyobb kedvenc a Rizikó. Ez a változat, egy kétszemélyes stratégiai játék, de van többjátékos verziója is. Olyannyira népszerű, hogy külön bejegyzést szenteltek neki a Wikipédián.
Nagy kedvenc még a Candamir. Ez a társasjáték a Catan telepeseinek kistestévre. Ugyanaz a tervező készítette, mégis független a nagy társasjátéktól.
Szívesen játszunk a Wildlife nevű társasjátékkal is, amelyhez elengedhetetlen egy DVD-lejátszó. Ez a televízió-függő gyerekeknek is ideális lehet, hiszen nézi azt a fránya készüléket, de még tanulhat is belőle.
Egy szilveszteri gyerekes buli alkalmával teszteltük a Ki tudja jobban - Gyerekek a felnőttek ellen című társasjátékot. Jó volt, ugyan egy kissé kaotikus, mégis nagy sikere volt.
Ha egyedül szeretnek játszani a gyerekek (az enyémek igen gyakran), akkor arra is van ötletem.
Az egyik a mostanában igen népszerű sudoku egy másik változata, a kakuro. Ezt is lehet társasjáték formában kapni és valamiért szívesebben előveszik, mint a papír változatot.
Szintén nagy népszerűségnek örvend nálunk (bár az utóbbi időben kezd unalmassá válni) a Rush hour nevű játék. Mióta mi kaptuk, egyéb kiegészítők és változatok is megjelentek.
Ezzel kapcsolatban szeretnék figyelmetekbe ajánlani a Játékforrás nevű boltot, ahol minden társasjátékot, ki lehet próbálni. Úgyis hirdeti magát: játszóházas élménybolt. Itt valódi értékeket találsz, nem csak a boltot és a kínálatot tekintve, hanem magát a családot nézve is, aki a vállalkozást üzemelteti.

Ennyi jutott most eszembe, de ha bekukkantanék a polcra, biztosan találnék még néhányat. Ha valakinek van még ötlete, ne habozzon! Írja meg:)

(Régebbi ajándékötleteim itt, itt és itt.)

~~~♥♥♥~~~

Technikai kérdés: van ötlete valakinek, hogyan varázsolhatnám vissza a legújabb sablontervezőt és vele együtt a sablonokat?


Megjegyzések

  1. Ez nagyon hasznos bejegyzés volt! Köszi szépen!

    VálaszTörlés
  2. De jó, ezek szerint a rush hour kapható otthon is? Mennyit kerestem tavaly!

    A sablontervező nekem is eltűnt pár napra, de aztán magától visszajött.

    VálaszTörlés
  3. Viki! Színesen!:)

    Adél! Az emlegetett boltban (ami most téged annyira nem érint:D) még sok ilyen kapható.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…