Ugrás a fő tartalomra

Rajzolva

Egy csodaszép barna párnahuzatból varrva, megbolondítva egy kis vidámsággal.
Próbadarabnak tituláltam, ezért a sajátom lett (mert még nincs egyetlen táskám sem:D) Ám a maga hibáival együtt szeretem: színével befelé varrt oldal, zsebek hiánya, túl hosszú fül.
Egészben azoknak, akik szeretik az ilyet:) A kép minőségéért felelősséget nem vállalok. Na jó, de igen. Minden igyekezetem ellenére ennél jobb nem sikerült:)
Azt gondoltam ugyanis magamról, hogy amit ilyen szinten lehet, én már tudok a fotózásról (fejben mindenképp:D), de belátom, még gyakorolnom kell...

Megjegyzések

  1. De jó készen is látni! Szép lett, nagyon tetszik a választott táskafül is!

    VálaszTörlés
  2. Szép lett! Igazi tavaszváró ezekkel a virágokkal.

    VálaszTörlés
  3. és a zsebe lefelé nyílik, vagy felfelé? :-)))

    szerintem nagyon szép, élőben még jobb volt! :-)))

    VálaszTörlés
  4. Ó ezek a virágok! Bolondosak, de csodaszépek :O)

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm mindenkinek! Aranyosak vagytok:)

    A következő ilyen egy párna lesz, ugyanezekkel a színekkel:)
    Úgy látszik, beleszerettem ezekbe a rátétes-rajzolósokba:)

    VálaszTörlés
  6. nagon jo ez a stilus!!! csak lassuk a folytatast!

    VálaszTörlés
  7. Kriszta! Már alig várom, hogy lemenjek a műhelybe és csinálhassam:)

    VálaszTörlés
  8. neha azt gondolom, hogy nem is annyira a kesz munka miatt szeretek varrni, hanem pont emiatt az erzes miatt:-) remelem mar lent is vagy a muhelyedben;-)

    VálaszTörlés
  9. Igen, az alkotás öröme.
    Ma nem megyek le, pihenni is kell valamikor:)

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm! Az a nahát a végén...:)))))

    VálaszTörlés
  11. Csudagyönyörű! A fenitek is! :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.