Ugrás a fő tartalomra

Dinóföldön

Pihe-puha falvédő egy szülinapos kisfiúnak, aki nagyon szereti a dinoszauruszokat.
Maga a technika nem nagy ördöngösség, csupán négyzeteket varrtam egymás mellé. Ami a különlegességét adja, azok a csodás amerikai anyagok. Na és egy kicsit feldobja az az öt kis szabadkézzel rajzolt dinó is, ami a fiúcskának már így látatlanban is nagyon tetszik:)
 
 
 
Mielőtt bárki időmiliomossággal vádolna, kikérném magamnak, szó sincs ilyesmiről:) A táska már egy hete várta a befejezését, a falvédő pedig másfél hónapja a beszegését.

Megjegyzések

  1. nem csodálom, ha tetszik neki... csodás lett, ismét :-)))

    VálaszTörlés
  2. Ha nem láttam volna fél órája élőben, akkor is nagyon tetszene, de még szebb ám, mint a képeken!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm nektek!:)

    Eszter! De jó volt összefutni!

    VálaszTörlés
  4. Dinómániásoknak kötelező darab. :)) Tényleg nagyon szépek az anyagok, és persze a kész termék is. :)

    VálaszTörlés
  5. tokeletes!! azok a dinok nagyon jok. Ez a rajzolos, de az anyag tullog technika nagyon jo! nekem egyszer egy himzes felrement es muszaj voltam korbevagni aztan utana azon csodalkoztam, hogy miert nem csinaltam mar igy direkt ;-) a hordastol, mosastol kicsit bolyhosodik a szel es tok jo!

    VálaszTörlés
  6. Julcsi! Ez gyönyörű lett!! Micsoda színek! Ismét csodát alkottál!
    Engem meg megfertőztél a horgolt vállkendőddel, nyaralás előtt belevágtam én is, hamarosan mutatom!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.