Ugrás a fő tartalomra

Még gyakorolni kell

A lopott idő, még mindig.
Ez már igazi refashion!
Egy turkálós, pöttyös garbó alakult át tunikává.

Ja, hogy a lényeg nem látszik?! Hogy is van az a mondás a cipészről és az ő lyukas cipőjéről? Én is a gyerekem kezébe adtam a fotómasinát...
Pedig még akár az is kiderülhetne róla, hogy van érzéke a fotózáshoz.


Címkék:

Megjegyzések

  1. aarkus2013. április 29. 10:12

    Nagyon jó együtt a három sáv, és jó volt látni a mosolyodat. :-)

    VálaszTörlés
  2. Unknown2013. április 29. 10:36

    az eredeti darabot is megnéztem volna. :-) A végeredmény nagyon jó lett!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Julcsi2013. május 2. 10:51

      Sejtem, de elfelejtettem lefotózni:) Majd legközelebb...

      Törlés
  3. Edige2013. április 30. 8:10

    Nekem az előző bejegyzésbeli közös képek tetszettek nagyon. Még több ilyet kérünk!
    Egyébként nagyon jó ízléssel választod meg az anyagokat és a színeket, mindig olyan végeredmény születik, amit én is szívesen elfogadnék.

    VálaszTörlés
  4. Szilvi2013. április 30. 19:28

    Szuperek a képek, eredetiek,vidámak ez kell nekünk! A tunikák is nagyon jók, nekem a rózsás zsebes az nagyon bejön.Jó ez az átalakítósdi ne fogd vissza magad!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Julcsi2013. május 2. 10:52

      Nem fogom, sok-sok darab fog még születni, még a gyerekeknek is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••
5 megjegyzés
Tovább is van...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H
20 megjegyzés
Tovább is van...

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.
5 megjegyzés
Tovább is van...