Ugrás a fő tartalomra

Polli


Pollika egy hirtelen ötlettől vezérelve rövid hajjal készült.
Mindig megnyugtató, ahogyan a végtelenül puha, finom lágyságú gyapjút a babák fejére simogatom. Talán pont ezért fáj, hogy a fésülgetés közben mindig sok az anyagveszteség. Egy ideig gyűjtögettem ezeket a kifésülésből megmaradt gyapjakat, aztán már nem tettem félre. Ám mindig lelkiismeret-furdalást okozott a szemeteskuka látványa és tudtam, még ez a maradék is jobb sorsra érdemes lenne. A karácsonyi hajrában (érdekes, hogy a sok munkától fáradtan történik mindig) homlokon csapott az ihlet és egy készülő babának a fejére tűnemezeltem ezt az eddigieknél is kedvesebb gyapjút. 
Mire készen lett, azaz a frizura rendbetétele után fel is öltözött és kapott egy nyári ruhából készített, azaz újrahasznosított ruhát, egy csibészesen kedves kishölgy mosolygott vissza rám és én elégedetten mosolyogtam vissza rá. És a Polli nevet adtam neki...





Pollit megtalálod a Piactéren, de ha szeretnéd élőben is látni a mosolyát, akkor a Palomába menj!

Megjegyzések

  1. Julcsi, most láttam meg a tegnapi bejegyzésed:szívmelengető történet! :)))

    A babáid meg... persze, hogy aranyosak!

    VálaszTörlés
  2. Ahhh elolvadtam!!!És megint a színek.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.