Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2014

Lenke

Ez a baba nekem nagy-nagy kedvencem.  Ha magamnak varrnék babát, ilyet varrnék:) Azonban ez a baba nem az enyém lett, hanem Borókáé az első születésnapjára. Isten éltessen, kicsi lány! (Hát nem édes? Ahogy alszanak együtt...)

Boróka

Boróka, egy kedves, táncos lábú, vagány csajszi.  Szerintem:)

Megjött a hír, megjött a hír

...megjött a hír, az örömhír! Megjött a hír, megjött a hír, megjött a hír, megjött az örömhír! Kikeltek a gulipánok, ugyanúgy a tulipánok. Tojásból a gulipánok, hagymából a tulipánok. Csipognak a gulipánok, pompáznak a tulipánok. Csipognak a gulipánok, pompáznak a tulipánok. /Kányádi Sándor/ Nekem pedig elkészült a honlapom, Katbo hathatós segítségével, amiért örökké hálás leszek neki! www.pjulcsy.hu Ugye, milyen jól hangzik?

Lizi

Lizit arról a kislányról neveztem el, aki kapja majd.  Hogy áldott baba, annyi bizonyos, mert az utolsó simogatások és szeretgetések közben bőszen imádkoztam, hogy teljesen elkészüljön, mire megérkeznek érte. És az imák meghallgatásra találtak, mint már annyiszor:)

Rókafi

Személy szerint én örülök, hogy a bagoly-őrület kezd lecsengeni. Már megint szembe megyek az árral tudom, de mit tehetnék? Nagyon örülök viszont, hogy most róka-őrület van kialakulóban. Az én saját verzióm ilyen lett. Kedves és cseppet sem ravaszdi:)

Új terv alapján

Szeretem a régi állatfiguráimat ( nyúl , kutya , macska )  és nem vagyok hálátlan, hisz még egy harmadik helyet is megszereztek nekem annak idején, de kissé másnak látom őket ma már. Kissé amorfnak, idomtalannak, kevésbé bájosnak. Változtatni akartam. Kapóra jött a foci világbajnokság, mert egy meccs alatt sikerült új állatokat terveznem. Amikor először állatot varrtam, békával kezdtem  és ragaszkodva a hagyományokhoz, most is a béka volt az első, akit kihúztam a szabásmintakupacból. Ő volt az, akit sokszor bontottam, akin végigjátszottam a sorrendet, végiggondoltam, mit lehet géppel és mit érdemes inkább kézzel varrni. És ő az, aki a sok viszontagság után a szívünkhöz nőtt és akit már nem adunk ki a kezünkből.