¨ P j u l c s Y ¨

Tegnap késő este, kinéztem az ablakon. Láttam, hogy valakik még mindig bíznak a jószerencsében és keresnek-kutatnak a kipakolt lomok között. Ezen gondolkodva ma reggelre felállítottam egy lomizós ranglétrát: Legalul vannak a hajléktalanok, akik éjszaka járnak. Hogy ők miben reménykednek, nem tudom, hiszen mire ők odaérnek (vagy merészkednek?!) addigra már igencsak átválogatták a lomokat. Fölöttük helyezkednek el a mi kedves, velünk élő kisebbségi barátaink, akik szó szoros értelemben rátelepszenek a kihelyezett "kincskere". Szerintem sosem fogom megérteni, hogy mit találnak értékesnek egy foghíjas, fél lábon álló ruhaszárítóban?! Vagy egy berendezését hullató, szőrevesztett zöld elefántban?! Ha esetleg én találnék olyat, amit megmenthetőnek látnék, bizony a közelébe se mernék menni... Aztán jön az az ember, aki másokat bíz meg, hogy ha lát valamit, tegye félre, aztán ő jön és megmondja mi kell, mi nem. Hogy mivel fizet ezért a szolgáltatásért nem tudom? Mivel a házunkban is l

Csak azért, hogy ápolgathassam kis családom, hogy aztán újult erővel vehessünk részt a hétvégi kalandparki kiránduláson Panni ovis csoportjával. Csuda jól éreztük magunkat, a képek magukért beszélnek. Bendét és Levit öltöztetik Panni a kezdő pályán Bende koncentrál:-) Levente küzd az elemekkel Jó szívvel ajánlom mindenkinek! Még édesapa is kipróbálta:-) Aztán vasárnap a család magamra hagyott, hogy elkészülhessek a kiállításra szánt munkáimmal. Az idő ugyanis halad, de én nem:-) Nem szándékoztam címet adni a munkámnak, de ez elég randa lett, úgyhogy az Elrettentő példa címet fogja kapni:-) Eredetileg csak egy munkát terveztem, de olyan jól haladtam, hogy belefért még egy. Ez sem túl nagy, talán elfér még valahova a kiállítási területen. Szerettem volna elkészülni a körvarrással is erre a kiállításra, de az már végképp nem fért bele az időmbe. Pedig annyira jó összeállítást találtam ki, ugyanis 1 vagy 2 blokk kisebb lett a többinél. Sebaj, ezt majd nem fogja látni nagyközönség:-) Csak

Az imént letörtem egy darabka Boci csokit (jutalmul a vasalásért) és ezt olvastam a csomagolás hátulján: "Gondolta volna, hogy a csokoládé a kiegyensúlyozott étrend részeként az élet apró örömeinek egyike lehet?" Úgyhogy kedves hölgytársaim: csokoládéra fel! Már a mentségünk is megvan rá:-) Mellesleg én ismerek még néhány apró örömöt;-D

Hogy tudja, szeretjük és sokat gondolunk Rá!

A barter-nyaklánc és az anyag, amin most talán jobban látszik, hogy piros:-) Látom, mégsem látszik:-( Borzasztó rossz fotókat készít a régi gépünk ebben a sötét időben:-( Az újat csak nagyon drága pénzért javítanák meg, amiért inkább újat venni érdemes...

Azzal, hogy megérkezett a csomag a Tűpárnától . Ez volt az első internetes rendelésem, és nagyon jól sikerült. Vasárnap rendeltem és kedden már itt is volt a titkokat rejtő csomag:-) Anyagok és gombok: Aztán este elmentünk vásárolni Pancsival és ilyen kincseket találtunk: És ma nemrég csöngetett a postás, ismét csomagot hozott: Most jól érzem magam:-)

Barátnőm kérésére készült ez a tarisznya-táska. Csere-bere akciót csináltunk, én kaptam tőle egy klassz nyakláncot. Az anyagokat ő adta, én kiegészítettem. Gépi pelenka-öltéssel, színátmenetes cérnával applikáltam a díszt az elejére. A füle is kapott némi díszítést. A gépi hímzés mintája sajnos nem látszik, mert az is színátmenetes cérnával készült. Jobb lett volna sötétkék cérnával varrni:-( Sebaj, majd legközelebb jobban figyelek. Belülre még került egy zseb is. Nem tudom a tarisznyákra szokás e, de ez igen mélyre sikerült, gondoltam elvisel egyet. Ez is kapott dísztűzést, de már sötétkék cérnával. Egy gond van csupán, hogy ebben a borongós, szomorú időben olyan sötét van a lakásban, hogy nem sikerültek túl jól a fényképek. Nézzétek el nekem!

Leventének, mert a tavalyi valahol elkallódott... meg a tavalyelőtti is...:-) Először tűztem az új gépemmel. Magamhoz képest jól sikerült, bár néha elveszítettem a fonalat és krix-kraxok kerültek bele:-) Most, hogy feltettem ide a képet, jöttem rá: lehet, hogy túl világos lesz ez egy fiúnak.

Tudom, nem olyan nagy szám, de a számlálóm ma elérte az 500-at!:-) Nem láttam jelentőségét a dolognak, de miután másoknál láttam, hogy nem csak statisztikát, hanem jó kis játéklehetőségeket is rejt magában, én is feltettem egyet. Nagyon örülök ennek a kerek számnak, mert nem olyan régen tettem fel és ilyen rövid idő alatt ennyien voltatok kíváncsiak rám:-) Ez azt jelenti, hogy talán érdemes csinálnom és nem hiába vágtam bele, rengeteg kétségek közepette:-) Nagyon köszönöm Nektek!

Szeretném nektek bemutatni (ígéretemhez híven) a valaha jobb napokat élt Piribabát. Ő a mi "talált" gyerekünk, Panna lányunk "lelki társa", aki mindig mindenhol ott van, ahol mi. Nélküle nem élet a Panni-lét és aludni sem lehet. Lassan 6 éve nyúzzák egymást és ha a macskáknál egy év hét évnek számít, akkor a rongybabáknál legalább 10:-) Ha számításaim jók, akkor ő a korának megfelelően néz ki. Férjem szokta mondogatni, hogy Piri több plasztikai műtéten esett át, mint Gábor Zsazsa. És mondhatom, Pirinek nem csak az arcát kellett plasztikázni:-) (Lehet, hogy Gábor Zsazsáét sem...) Próbálkoztunk mi még az elején helyettesíteni, de Piri nem hagyta magát! Vagy talán Panni nem hagyta az ő Pirijét... Vettünk egy ugyanolyan babát, de Panninak nem kellett. Koszoltuk, kimostuk, koszoltuk, koptattuk, de nem és nem! A név rajta is maradt: műPiri. Eleinte még nagyon hasonlítottak egymásra, ma már...

Köszönöm Edige!:-))))) És Zoé!:-)))))