¨ P j u l c s Y ¨

Újra itthon:-) Én ennek mindig ugyanúgy tudok örülni, mint az elutazásnak. Rám tökéletesen igaz, hogy "mindenütt jó, de legjobb otthon". Egyetlen baj csupán, hogy hiába reménykedtem, egyetlen jótündér sem járt erre, és nem rakta rendbe a lakást, amíg nem voltunk itthon:-) Így a vasárnapom azzal telt, hogy mostam, takarítottam. Mikor a gyerekek megkérdezték, hogy ma mit ebédelünk, gyorsan összedobtam egy egyszerű kis ebédet (brokkolis tésztát, ami nem éppen egy vasárnapi ebéd, de készült egy kis süti is), aztán folytattam a munkát. Ja, és közben elkezdtük készíteni azt a 8 kg meggyet, amit Látrányban sikerült beszereznünk hazafelé. A gyerekek legnagyobb örömére, mert édesapa kitalálta, hogy tapossuk meg, mint a szőlőt szokás. Képzelhetitek, hogy milyen romantikus ez egy panellakás fürdőszobájában:-/ A nyaralás nagyon jól sikerült, csudajó időt fogtunk ki. Olyannyira, hogy mindig csak 4-5 óra körül mentünk le a partra és még így is nagyon jó barnák lettünk. Viszont ebben a nag

Nyaralni készül a család, először hatosban:-) Elkezdtem a pakolást és mint minden ilyen alkalommal előkerültek az utálatos nejlon-zacskók a fehérneműknek. Mindig elhatározom, hogy a legközelebbi alkalomra varrok mindenkinek valemilyen erre megfelelőt. Ennek most jött el az ideje, úgyhogy este nekiálltam és készítettem öt darab névre szóló fehérneműs zsákot. Ez kiszolgál bennünket néhány évig, legalábbis amíg nem varrok helyettük szebbet és jobbat:-) Egyébként ez egy nagyon mókás nyaralás lesz:-) Ugyanis, mint írtam először megyünk hatosban nyaralni. Eddig is alig-alig fértünk el az autónkban, pedig Opel Zafiránk van, ami ugye 7 személyes. Most számítani kell plusz egy gyermekre, plusz egy babakocsira és plusz egy utazó kiságyra, mínusz egy ülésnyi helyre a csomagtartóban! Nem is beszélve egy kisbaba ruhatáráról! És a kerékpárokról és a görkorcsolyákról és a nélkülözhetetlen játékokról....... Szóval rájöttünk, hogy vagy utánfutót bérelünk, ami ugye nonszensz egy balatoni nyaral

Úgy kezdtem a blogolásomat, hogy nincs sok időm, főleg varrásra. Ehhez képest, ma már a második bejegyzésemet írom:-) Történt ugyanis, hogy a nagyszülők négy gyermekből hármat elvittek és csak holnap este jönnek haza. Csupán Verocska maradt itthon, ő is csak azért, mert rajtam kívül még nem tudja más megetetni:-) Ő éppen alszik, úgyhogy hálából, amiért ilyen jó gyerek, varrtam neki két pár kiscipőt. Vagyis, tulajdonképpen hármat, mert az egyik kifordítható. A másik pár pedig jó lesz hűvösebb időkre.

Egyik barangolásom alkalmával találtam rá Lynette Anderson BOM-jára. Akkor még csak 2 hónapnyi feladattal voltam lemaradva. Azt gondoltam, az még behozható, így elkezdtem hímezni. Azóta már megvan a 4. feladat is, de én még mindig csak az elsőnél tartok:-) Sebaj! Majd a nyaralás alatt befejezem. Viszont annyi haszna volt az egésznek, hogy elkezdtem rendet rakni a cérnáim között, mert egy nagy cérnacsomó volt a kosaram közepén. A másik dolog, amire mostanában "rátaláltam", az a filc. Készült belőle az utóbbi időben dínó, tortaszelet, sőt legkisebb gyermekemnek még kiscipő is. Azért jó, mert nem kell szegni, könnyen lehet varrni kézzel is, így magammal is tudom vinni. És mivel ilyen gyorsan készül és a közönség is hálás, sikerélménye van az embernek:-) Ez a legújabb alkotásom:

... én is a blogolást. Hogy miért? Magam sem tudom... Talán, mert olyan sok blogot látogattam, olvasgattam mostanában, hogy én is kedvet kaptam hozzá és azon kaptam magam, hogy minden eseményt lefotóztam, hátha szükség lesz rá. Miről fogok írni? Erre sem tudok felelni... Először arra gondoltam, hogy a varrásról fog szólni a naplóm, hiszen a családom után ez a legkedvesebb elfoglaltságom. De éppen kis családom miatt erre nem jut annyi időm, mint szeretném. Akkor mélyen szántó eszmefuttatásokról? Ahhoz én nem vagyok elég művelt és bölcs. Ekkor arra gondoltam, leírom a velem/velünk történt eseményeket. Ezért is adtam ezt a címet a naplómnak: "Mindennapjaim". Fogadjátok szeretettel!