Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2012

Puff

Sokáig tanakodtam, megmutassam-e egyáltalán, hisz fekete is, piros is, fénylik is, és ezáltal elég nehéz jó fotót készíteni róla. De jöjjön, aminek jönnie kell:) Tíz éve költöztünk ide, ebbe a lassan-lassan saját ízlésünkre alakított lakásba. Az első évek olyan bútorok között teltek, amire ma már azt mondjuk, retro. Akkor még nyoma sem volt ennek a trendnek, igyekeztünk hát megválni a 80-as évekből itt felejtett enteriőrtől. Szép lassan lecseréltük a szekrénysort, aztán a kanapét a fotelekkel. Ám egy puff mégiscsak itt felejtődött. Tologattuk ide-oda, nagy vendégségek alkalmával még jó szolgálatot is tett, szívünkhöz nőtt, megszerettük, még át is húztam egy virágos vászonnal, hogy egy kicsit jobban mutasson. A mostani felújítás alkalmával is többször a kidobandók mellé keveredett, de minduntalan vissza is hoztuk, mondván, majd. A vége az lett, hogy újabb helyet találtunk neki. Leszedtem róla a virágos borítást, majd ezt a remek csíkosat is, kissé megfarigcsáltam rajta a v

Foltos körökben

Foltvarrós körökben egy ideje a kávé egészen más értelmet nyert. Hatása ugyanaz: feldob, plusz energiát ad és jókedvre derít, ám a jelentése egészen más. Ha valaki még nem tudná, a Közös Varrásról beszélek. A nyár elmúltával csoportunk tartja a szezonnyitó közös varrást, Budafokon.  Mindenkit szeretettel várunk, akkor is, ha nem vagy foltos, csak szeretsz varrni! A kép Margótól , csoportunk vezetőjétől való.

Ágy

Én megálmodtam, te megcsináltad, ő használja. Az érdem itt csakis és kizárólag a ház uráé, aki megcsinálta az általam tervezett ágyat Levente fiunk igen aprócska szobájába. Ne felejtkezzetek el a játékról ! Aki még nem tette, küldjön egy mosolyt:)

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhetek,

Reggelire

Jó kezdése lehet a napnak egy friss, vajas, körtelekváros kifli, egy pohár hideg tejjel. Bevallom töredelmesen, a lekvár még egy picit langyos volt. Nesze neked kalóriaszámlálás:) Nem vagyok egy konyhatündér, de ez most...mmmmm, finom lett:)

Kényszer szülte

Elutazásunk reggelén gyorsan papírra vetettem egy japán virág leírását, összekészítettem a fonalakat hozzá és útra készen álltam. Igen ám, csakhogy a leírás úgy, ahogy volt, az íróasztalon maradt (az okát nem részletezném, aki indult már nyaralni gyerekkel, főleg néggyel, tudja miről beszélek). Nem ereszthettem búnak a fejemet, ki kellett találnom valamit, ha már a kis táskám foglalta az egyébként is szűkös helyet az autónkban. Számtalan mintát megnéztem, mielőtt azt az egyet kiválasztottam volna, így volt miből kiindulnom. Elsőre sikerült:) Közre is teszem, hátha megtetszik, de mert nem vagyok egy horgolós lángész, a leírás bizony nem túl szakszerű. És korántsem biztos, hogy nem lelhető fel valahol máshol, de az csak és kizárólag a véletlen műve lehet. 6 láncszemből  gyűrűt készítünk   1.kör: 4 lsz (sormagasításként), majd *1 erp, 1 lsz* 11x ismételve, láncszemmel zárjuk a kört 2. kör: (új fonal) 2 lsz, 1 erp, 1 lsz, *2 egyszerre befejezett erp, 1 lsz* 11x isméte

Kicsi tündér

Ha az aprócska, egy éves kislány is úgy gondolja, ez a baba fogja elkísérni és vigyázni rá még hosszú-hosszú éveken keresztül. Én minden tőlem telhetőt megtettem:) A cipő újdonság, még sosem varrtam babának cipőt.

Szeméyles kedvencem

A tárlatvezetés alkalmával az alapos szemlélő felfedezhette azokat a mini mandalákat , amik a talpalatnyi helyen készültek, még a festés kellős közepén. Ez a történet is abszolút jellemző arra, hogyan is működöm én: a lányok szobájáról fogalmam sem volt, csak sejtettem, hogy rózsaszínt biztosan nem szeretnék. Amikor kínomban leültem és horgolni kezdtem a mini mandalákat, körvonalazódni kezdtek a színek is, a minta is. Már a sokadikat horgoltam, amikor megkérdeztem magamtól, mi is lesz ebből a rengeteg köröcskéből. És akkor jött az isteni szikra! Pöttyök lesznek a falra:) S ha már pöttyök, akkor legyen kerek a történet, átfestem az eddig kék színekben pompázó asztalt, ami még az IKEA hőskorából származik, vagyis a fiaink kisfiú korából. Megérett az átalakulásra, csiszoltam hát és festettem és újra festettem és pöttyöztem. Nagyszerű segítségem volt ebben egy piros kisegér :) S ha már festek, átfestem a régi szekrény ajtajait is, hogy passzoljon az új, a lányos dizájn hoz. Kap

Tageltem

Egyik reggel így ébredtem. Megálmodtam, hogy ilyen kell a fiúknak.  Na, nem, mintha enélkül nem tudnák, melyik szoba melyikőjüké:)) Nem is annyira feltűnő a dolog, mégis ad egy kis pluszt, a nagyfiús-felnőttes fíling hez.

Huh!

Majdnem készen vagyunk.  Azt hittem, hogy a lakberendezős műsorokban előre megírt forgatókönyv szerint lepődnek meg a lakástulajdonosok, de most már tudom, hogy ez lehet akár életszerű is. Mert amikor a mi gyerekeink szeméről lekerült a kendő, csak sikongattak és ölelgettek minket és fél óráig csak a király! okat, zsír! okat és tökjó !kat hallhattuk:) Megérte éjt nappallá téve dolgoznunk, hogy végre hazajöhessenek! A terv menet közben változott, sokféle variáció megfordult a fejemben, még az utolsó pillanatban is változtattam valamin. Amiért irgum-burgumot adnék a lakberendező blogoknak és az ezzel foglalkozó oldalaknak, az a hiányos kamasz szekció, különösen fiúk esetében. Semmit, de semmit nem találtam, vagy csak olyat, ami egy picike panelszobában lehetetlenség megvalósítani. Úgyhogy kedves lakber-blogok! Kalandra, ötletelésre fel, mert ezen a téren bizony nagy űr tátong, be kéne tömni:) Ennek ellenére minden álszerénység nélkül mondhatom, hogy a fiúk szobái egész jóra si

Még mindig felújítunk...

A helyzet lehangoló, a hangulat borúlátó, a munka még sok. De a falfestéseim egész jók lettek:)