¨ P j u l c s Y ¨

Sokan panaszkodnak arra, különösen a régi motoros bloggerek közül, hogy a facebook beszippantott mindenkit. Ez sajnos igaz, gyakran magányos farkasként érzem magam itt a blogvilágban, mert bár én is jelen vagyok a nagy közösben, azért vívom a magam kis harcát a blogomért is. Ám a zokszót hallatók sem tagadhatják, hogy ott bizony zajlik az élet, ha tetszik, ha nem. 

Fontos szurkólnivalónk akadt a hétvégén, ezért csúszott a sorsolás. Ami nem is baj, mert egyrészt így még jött néhány későnfutott tipp, másrészt meg elgondolkodtam és következtetéseket tudtam levonni a csekély számú nevezések okán, legalábbis ami az eddigi játékaimat illeti. A baba, akit a 34-es számú jelentkező kap, így néz ki, amikor nem burkolózik szürkeségbe. Helyesen azok tippeltek, akik rózsaszín, fehér és zöld kombinációjára tippeltek. Érdekes volt a válaszokat ízlelegetni egyébként és elgondolkozni azon, ki próbált az én szememmel nézni és ki a saját ízlését belegondolni ebbe a babába. Jó kis játék volt, köszönöm, hogyvelem tartottatok!   Ja! Hogy majdnem megfeledkeztem arról, hogy ki a 34-es versenyző?! Hivatalos sorsolás a random.org segítségével történt. Így esett, hogy a baba nyertese   Udvarhelyi Zsuzsanna .   Újabb játék 94 bejegyzés múlva. Ha nem adom fel addig és bírom még:)

Máris itt a 700. bejegyzés, pedig nem is olyan régen volt az első sem. Mikor is? 2008. júniusában... Akárhogy is számolom, az már néhány nap híján, bizony 5 éve. Ahogy azt szoktam, ismét megünnepelném ezt a kerekséget és ajándékot sorsolnék. Aki már régóta olvassa a blogomat, az tudhatja, hogy nem szoktam semmiféle feltételeket szabni a játékban való részvételhez, pusztán csak annyit, hogy szeressetek itt időzni. Ez a feltétel nem fog változni most sem, csupán egy apró fricskát vinnék a játékba. A feladat csak annyi, hogy meg kell tippelnetek, milyen színű a képen látható baba, ami egyébiránt a nyeremény is. Persze nem ér azt írni, hogy testszínű, mert az egyértelmű:) Arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek milyen színű a haja, a teste és a kezeklábak? Ha tehát szeretnétek részt venni a játékban, akkor írjatok három színt június 28-ig és másnap megtudjátok, helyes volt-e a tippetek és az is kiderül, kié lesz a baba. Mit gondoltok, nehéz lesz?

Milyen helyes szó: bíbelődtem! Bohókás, bájos, kedves. Szeretem az anyanyelvemet. Főleg, hogy úgyis mondhatnám, vacakoltam és ez mennyivel másképp hangzik, nemdebár? Vagy azt is, hogy piszmogtam vagy épp molyoltam:) Most meg itt csak fecsegek, ahelyett, hogy megmutatnám, kik nyertek és mit. Jöjjön hát! Először is szeretném megköszönni a rengeteg kedves megjegyzést, amivel nem kis örömöt szereztetek nekem! Hálás vagyok minden egyes szóért! Másodszor szeretném megköszönni a rekord számú jelentkezést, számomra hihetetlen! Harmadszor szeretném megköszönni a családomnak, apukámnak, anyukámnak, nagymamámnak, nagypapámnak... De komolyra fordítva a szót, elmondom, hogy is történt a sorsolás. Fájó szívvel szakítottam a hagyományaimmal és a két nyertes nevét Random úr kegyeire bíztam, magam csak annyit segítettem neki, hogy kihúztam, kié legyen a párna és kié a mappa.  A listámon a 43. Tündérviola, akinek a neve mellé a párnát sorsoltam. A következő nyertes (szer...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...

Esetleg kugoly. Persze csak ami a külsőségeket illeti. Mert belül nemhogy egy bölcs bagoly, de még egy okos bagolyfióka sem lakozik eme kutyabőrben. Annál inkább egy végtelenül jámbor, hűséges kutyalélek, aki már ugyan megette a csontja javát, de lelke mélyén visszasírja ama bizonyos bódultan vidám ifjonti éveket, amikor gazdájával járták a rockfesztiválokat. Mára persze lenyugodott és jól érzi magát könyvei társaságában, de annak a kábultan szerelmes woodstock-i éjszakának máig őrzi az emlékét... (A test anyaga megvan?☺)

Egy beteg gyermek okán megcsúsztunk kicsit, de azt hiszem, ez a későn jövőknek jött jól igazán:) Ma virradóra aztán sikerült befejeznem az utolsó nyereményt is és a csúszás okával kisorsoltuk a nyertest. Nem voltam rest és minden jelentkezőt felírtam szép sorban, kosárkába tettem és meggyőztem a csúszás okát, hogy szükség van a kendőre, mert így legalább a pártatlanságot meg lehet állapítani, ha már a hitelességet -számlálóbizottság híján- nem is:)  Nem volt dobpergés, üdvrivalgás és tüzijáték, csak csendes örömködés. A meglepetés nyeremények pedig az egyik kedvenc színkombinációm fényében készültek: szürkében és rózsaszínben. Egy szürke lenvászon szívecske hímzéssel, egy horgolmány (mondjuk edény alátétnek) szintén ebben a színkombinációban és a kedvenc anyagaimból egy-egy darabka (ami ilyen szempontból nagyon jó helyre került, hisz Évi foltvarró, vezetőségi tagja a Magyar Foltvarró Céhnek is). Van egy kakukktojás is, hisz lila, enyhén batikolt anyagot csomagoltam e...

Mennyivel másképp hangzik ez, mintha azt mondanám: ötszáz.  Hangzatosabb, nagyképűbb, sokatmondóbb.  Az utóbbi pedig, szerényebb, átlagosabb, csak egy a sok közül. Így vagy úgy, nekem ugyanannyi. A megmutatni vágyás félezer bejegyzést szült, a csendes elismerésre vágyás pedig ötszázat.  A kettő együtt így lett 500. Ha még értitek ezt a sok mellébeszélést és még mindig olvastok, akkor az azt jelenti,  kíváncsiak vagytok, mi sül ki ebből:) Elárulom hát. Játékra hívlak benneteket.  Vagyishogy nem játékra, inkább ajándékozásra.  A feltételek a szokásosak: nincsenek feltételek:) Nem kell, hogy állandó olvasóm legyél, elég ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég ha hagysz egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha csupán szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj , elég ha egyszerűen csak tetszik, amit látsz. (Persze én nem gátolok senkit, semmiben;)...

Már régóta tervezem egy gyűjteményes falikép (mint pl. a híres Dear Jane ) megvarrását, de mindig akadt más, ami fontosabb vagy épp jobban bolygatta a fantáziámat. Most azonban, hogy ráakadtam Lori blogjára és láttam a szebbnél szebb blokkjait és hogy erről leírásokat is készít, arra gondoltam, ezt én is megtehetném. Játékra vagy ha úgy tetszik, virtuális közös varrásra hívnálak benneteket, így kénytelen lennék megvarrni magam is azt a gyűjteményest:) Minden hónap elejére megszerkesztenék egy blokkot, készítenék róla leírást, lépésről lépésre (azok kedvéért, akik nem jártasak annyira a foltvarrásban), a ti dolgotok csak annyi lenne, hogy elkészítitek:) Volna kedvetek hozzá?

Szerintem még sok embernek kell bemutatnom, ezért elveimmel ellenkezőt teszek:) Szeretném, ha megnéznétek Erzsó alig.blogját . Tehetséges, igényes, kedves. Más nem is kell:) Azaz, de! Mert most még játékot is hirdetett! Hajrá mindenkinek!

Jó kis játéknak ígérkezik! Nem is elsősorban a nyeremény, hanem maga a játék nem mindennapi:) Játék leírása: zelnice.blogspot.com

Olyan gyorsan eltelt a tegnapi nap, hogy elmaradt a sorsolás és erre csak ma reggel döbbentem rá, amikor a naptárra néztem. Ezért ma reggel gyorsan megejtettük a sorsolást, ezúttal csak kettecskén, sorsolási bizottság és egyéb hajcihő nélkül. Míg a reggeli kávémat iszogattam, felírtam a neveket egy lapra. Felvagdostam és beletettem a kedvenc rózsás dobozomba. Vercsi pedig, azonmód pizsamában, ahogy kikelt az ágyból, sorsot húzott. És a sors, na meg Vercsi puha kezecskéi most Karinának kedvezett:) Gratulálok! A többieknek is köszönöm a kedves szavakat, mindet újra és többször átolvastam, kellettek ezek az apró léleksimogatások:) Nagyon örülök a sok új olvasónak is, remélem továbbra is jól érzik majd magukat nálam! Már csak 100 bejegyzés és jön az újabb játék!:)

Miután tegnap este lezártuk a jelentkezők listáját, ma reggel sorsoltunk. Mindenki bekerült a kalapba, aki vette a fáradtságot és próbálkozott, nem csak azok, akik jó választ adtak. A helyes megfejtés: 4, 2, 3, 1, 5.   A sorsolás annak rendje és módja szerint sorsolási bizottsággal, a nyilvánosság előtt történt, egy hihetetlenül jóképű műsorvezetővel, akit a stúdió előtt már vártak a rajongói:) A húzóról annyit tudhatunk, hogy Veronika Sárának hívják, még nem jár óvodába, de nagyon szeret játszani. Kedvence a spagetti, ahogy az anyukája készíti. (Igen, még áll a karácsonyfánk...:/) Ha valaki nem tudta volna elolvasni, akkor megmutatom premier planban. Ja, hogy még így sem látszik? Akkor a  közjegyzőnek kell kezébe vennie a dolgokat:) Így már látható, hogy a nyertes dortimcsi? Gratulálunk! ~~~♥♥♥~~~ Akik nem nyertek, azok se szomorkodjanak, mert rögtön hirdetem is az új játékot. Történt ugyanis, hogy 400 bejegyzéssel ezelőtt ezeket a szavakat írtam ehelyt: Elkezde...

"Csak úgy" okán játékot hirdetek. Aztán lesz igazi játék is, kerek szám okán is, hamarabb is, mint gondolnátok (is)!:) Aki kitalálja, hogy az előző bejegyzésben mutatott neszesszerek milyen sorrendben kerültek fotózásra, azt meglepem valami hasonlóval. Nos? Csábító az ajánlat? Bárki játszhat, a zugolvasók is és a most először idekukkantók is!;) Határidő: péntek este, akkor a jó választ adók közül sorsolunk. Gyertek, mert játszani jó!

A konyhánk falán. Egyenesen Pirosepertől :) Köszönöm, hogy én nyerhettem! (Nyugi, nem marad így csupaszon, keret nélkül, csupán nem bírtam magammal és muszáj volt felraknom:D)

~~~♥♥♥~~~ Mindenekelőtt szeretném nektek megköszönni a sok-sok jókívánságot és szeretetet, amit küldtetek nekem. Nemegyszer könnyeztem, de én már csak ilyen szentimentális vagyok:) És azt hiszem, az is maradok:) Bevallom, nem számítottam ekkora "sikerre". Minden alkalommal elolvastam a megjegyzést, nyugtáztam magamban a jelentkezést. De az, hogy ennyien vagytok, az csak ma reggel tudatosult bennem, amikor elkezdtem kiírni a neveket. Köszönöm, hogy ilyen lelkesek vagytok!  A sorsolást nem szerettem volna gépre bízni, ezért a neveket kiírtam egytől-egyig rózsaszín papírfecnikre. Ez is csak az én szentimentális mivoltomat mutatja:) Beraktam egy kosárkába és nagyon vártam, hogy a gyerekek felébredjenek. Aztán megvártam, míg mindenki ki tudja nyitni annyira a szemét, hogy lásson is:) És Bende flgalább olyan izgalommal, mint én, fotósok és a sorsolóbizottság (Pufi és Woopy) jelenlétében, jobb kézzel kihúzta a nyertest. Aki nem  más, mint Drága, drága Zaza! Gratulálok neked! ...

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

~~~♥♥♥~~~ Még mindig rejteget kincseket az almárium. Tegnap például erre a levelező szettre bukkantam. De találtam még újabb dobozokat, újabb adag horgolótűt, régi térképeket, nagyon régi Bibliát, a férjem rengeteg könyvet. Évi régi magyar motívumos játékán felbuzdulva magammal hoztam, bár valószínűleg használni sosem fogom.  Egyszerűbb e-mailt írni:( Még akkor is, ha ez a szett annak idején elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma titulust:) ~~~♥♥♥~~~

~~~♥♥♥~~~ Az imént emlegetett kincsek között találtam néhány érdekeset, amiről fogalmam sincs, mire valók. Aki segít nekem kitalálni, mik is ezek, annak jutalma egy-két csipke lesz:) Ezeknél zokni kötőtűre gondoltam, de ahhoz túl vékonyak.   Ez kétvégű, abban a fém tokban, ami látható a képen is. Először azt hittem, lázmérő:)   Erről egy közeli is, mert görgős vége van. Lehet, hogy csempevágó...?     Erről azt gondolom, szalaghímzéshez használatos tű. Lapos és érdekes vége van.   Ez nem a varrós dobozban volt, de atól még nem tudom, mire való:)   Erről is tudom, hogy horgolótű,de nagyon szépek és az egyik erősen használatban volt, annyira visszakunkorodott a vége:)    Ez pedig csak a nosztalgia kedvéért:) A szekrénykében találtam őket.   ~~~♥♥♥~~~