¨ P j u l c s Y ¨

Egy egyszerű, hétköznapi könyvborítónak látszik, ami talán szóra sem lenne érdemes. Ha külső szemlélő lennék, és nem fűznének érzelmi szálak ehhez a naplóborítóhoz, talán én sem írnék róla és le sem fotóztam volna. Mégis... muszáj megmutatnom. Ennek a könyvborítónak az elődje hat évvel ezelőtt, karácsonyi ajándék nak készült. Egy férfi tanárnak, Elsőfi osztályfőnökének. Hat év sok idő, sokszor volt alkalmam meghatódni egy pillanatra, amikor Özsébbá elrobogott mellettem a folyosón és láttam hóna alatt a naplót szorongatni. Azt éreztem igen, ezért érdemes, neki érdemes. Nemrég megkeresett; nagyon szereti a régit, de már igen viseletes, szeretne egy újat. Kapott egy vidámabbat, egy picit nagyobbat. Hát komolyan kérdezem, mi ez, ha nem sikersztori?

Szeretett volna egy diáknaptárat már régóta. Az iskolakezdésnél nem fért bele a költségvetésbe, de megígértem neki, hogy teljesülnek az álmai, csak kicsit később. Most, hogy megvan a rávaló és égre-földre kerestem egy tanulóknak szóló kalendáriumot, sehol sem találtam, ő pedig minden nap szomorú ábrázattal vette ezt tudomásul.  Mígnem ma ráakadtam egy egészen apróra, marokba simulóra, losvasmintásra. Már amikor a kezembe vettem, tudtam, hogy így nem maradhat. Ha már ilyen sokat várt rá ez a lány, muszáj személyre szabnom. Például két minket jelképező szívvel...

Borítók sora készül egy kedves ismerősömnek. A színharmónia ebben az esetben azt jelenti, hogy egészen másmilyenek a borítók, mégis van rajtuk valami apró nüansznyi dolog, amiben hasonlítanak egymásra. Milyen szép lesz, ha majd együtt viszi magával a három beborított könyvét...

Üzenetváltás után gyors telefon. Telefonbeszélgetés után gyors anyagkiválasztás fotó alapján. Kiválasztás után gyors elkészítés. Elkészítés után gyors kiszállítás a telekre. Kiszállítás után gyors átvétel. Ettől rendhagyó. Hogy egy délután alatt kiviteleztem, mert sürgős volt és egy hétvége alatt megoldottuk az átvételt, családi segítséggel, posta nélkül. Bármilyen apró munka, épp ezért emlékezetes marad.

Határidőnaplók sokasága lesz ajándéka egy seregnyi tanárnak. Annyi naptárborítót varrtam, hogy rá sem fér egy képre mind. Egyesével lefotózni meg sem próbáltam. Esélytelen. 

Azzal, hogy új fordulatot vett az életem - vagy mondjam úgy, hogy visszatért a régi kerékvágásba...? - átértékelődtek bennem a dolgok

  A mi kedves tanítónéninknek és napközis tanítónéninknek. Akiknek nem volt kérdés milyenek a gyerekeink, szerették őket úgy, ahogy voltak.              

Bibliaborítók. Fiatalos, idős, türkizes, népies, sárgás. Ahogyan kérték.

Magam is hasonló véleményen vagyok az új iskola új tanárairól, mint Adél a gyermekei tanárairól és hasonló ajándékot készítettem én is a jól megérdemelt munkáért, mint Adél . A különbség csupán annyi, hogy én nem voltam olyan okos, mint Adél és nem magamtól jöttem rá, hogyan kell kifordítani a borítót úgy,  hogy szépen mutasson. Én még leírás alapján is elügyetlenkedtem és sokáig tartott, míg rájöttem, mit merre kell hajtani, hogy kifordítás után minden a helyén legyen. Azóta bárhányszor ilyet készítek, mindig csinálok egy próbavarrást kicsiben, hogy ne az eredetit kelljen bontanom folyton. (A képek hevenyészett reggeli fotók, az ébrenlét és az ájulás határán készültek, két óra alvás után...)

Szeretem az olyan megrendeléseket, amik úgy végződnek, hogy tulajdonképpen mindegy, bízom az ízlésedben. Az ilyenek amellett, hogy léleksimogatóak, még szabad kezet is adnak.

~~~♥♥♥~~~ Végre valaki, aki értékeli a munkámat és igényt is tart rá:) Na jó, ez egy kicsit sarkított, de így van. Ez a naplóborító Levente osztályának készült a legnagyobb szeretettel. Végre egy osztályfőnök, aki látja Levente rejtett értékeit, tudását, úgyhogy megérdemli.  Amikor kész lett a naplóborító, annyira csupasznak találtam, hogy gondoltam egyet és elkezdtem rá rajzolgatni kimosható filctollal. Bárhogy is rajzolgattam, mindenáron a Cinderberry Stitches motívumok kerekedtek ki belőle. Hiába, a tudatalatti most is dolgozott:) Szóval addig-addig rajzolgattam, míg a kimosható filctoll már vastagon állt rajta és csak a negyedik mosás után volt hajlandó végleg eltűnni:) Egy kis lélekvidámító azoknak, akik ugyanúgy várják a tavaszt, mint én. Nem bírtam neki ellenállni:) ~~~♥♥♥~~~