Drága nővéremnek csináltam egyet ajándékba. Így néz ki kinyitva:
És így összecsukva:
Ezt pedig csak úgy mellé:
És így összecsukva:
Ezt pedig csak úgy mellé:
Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...
nagyon aranyosak lettek.
VálaszTörlésKöszönöm:-) Nővéremnek is tetszett!
VálaszTörlésGurul a golyó...nézd meg nálam !
VálaszTörlésVár rád valami a blogomban :)
VálaszTörlésDe jó! Aranyosak! Még szárnyas szívet nem csináltam a könyvekből.
VálaszTörlésIsteni ez az ötlet.
VálaszTörlésLenyúlhatom?
Persze:-) Én is máshol vettem az ötletet, nem a sajátom (sajnos).
VálaszTörlésNagyon tetszik a táskád, meg az is, drágának hívod a nővéredet...
VálaszTörlésMert az:-)
VálaszTörlésKedves Julcsi!
VálaszTörlésÉn is nagyon szeretnék csinálni egy ilyet, de elég amatőr vagyok. Tudsz segíteni, hogy kezdjek hozzá? Persze előbb veszek majd anyagot :) Különben nagyon szépek a munkáid!
Szívesen segítek! Ez a leírás nekem kinyomtatva van meg németül, megpróbálok utánanézni, honnan is van!
VálaszTörlésHű, de jó ez a kinyitós táska! Ellopikálom én is, ha másnak is lehet. Nagyon tetszik!!!
VálaszTörlésRendben! Aztán lássuk a végeredményt!:-)
VálaszTörlés