Ugrás a fő tartalomra

Megvagyunk

Varrni nincs sok időm, pedig nagyon szeretnék! Illetve tegnap próbálkoztam egy blúzzal, de nem sikerült, majd lesz belőle Panninak egy kisruha:-)

A nagyok már megint nincsenek itthon, ami nem baj, mert jobb nekik bárhol máshol, mint panelben nyáron. Csakhogy én annyi mindent terveztem a nyárra és semmit sem valósítottunk meg az egészből:-(... és 3 hét múlva kezdődik a suli... és addig még nyaralunk is:-))))

Amiért billentyűzetet ragadtam, az egy nagyszerű, de egyszerű recept, amit szeretnék megosztani veletek. Ráadásul olcsó és gyors! A receptet sajnos nem én találtam ki, nekem eszembe sem jutott volna a tejszínt és a májat párosítani. Innenszármazik. Képet azért nem tudok róla mutatni, mert gyorsan elfogyott:-)

Ínyenc spagetti

Hozzávalók:
50 dkg csirkemáj
2 fej vöröshagyma
5 dl főzőtejszín
reszelt füstölt sajt
kevés olaj a sütéshez
4-5 evőkanál apróra vágott petrezselyem
só, őrölt bors
spagetti

A csirkemájat megmossuk, megtisztítjuk, felaprítjuk (nem túl apróra). A hagymát meghámozzuk, felaprítjuk, az olajon megpirítjuk. Aztán rátesszük a májat és megsütjük. Amikor megsült, akkor sózzuk, borsozzuk, rászórjuk a petrezselyemzöldet. A májra szórunk 2 evőkanál lisztet, elkeverjük, majd ráöntjük a tejszínt. Teszünk hozzá egy keveset a reszelt sajtból, majd összeforraljuk.
Spagettitésztát főzünk, összekeverjük és reszelt sajttal megszórva tálaljuk.

Ma már kész a krumplileves, egy kis csirkehús lesz rizzsel és fő a sonka a sonkás kenyérhez:-) A mai menüből a szomszéd néni is kap, aki tegnap jött ki a kórházból:-(



Megjegyzések

  1. "Bajban ismerszik meg a barát..."

    VálaszTörlés
  2. Ő egy tündér, aranyos néni, akinek nem lettek gyerekei, egyedül él. Egyszer megkértem, hogy vigyázzon Pannikámra, és amikor mentem érte, ott térdelt az asztal alatt (74 éves!), mert bújócskáztak:-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...