...azt én nagyon sajnálom:-( Ráadásul már most nagyon hullik a fánk, nem győzöm porszívózni:-( Remélem, vízkeresztig azért még kibírja.
Azon gondolkodtam reggel, hogy most nem volt jajdejótúlvagyunkrajta érzésem. Sőt! Talán azért mert nem voltam hajlandó idegeskedni a dolgokon, lesz, ami lesz. Ha meg nem lesz, az sem baj:-) És most már tudom, jól tettem... Lehet, hogy "bölcsülök":-DDD
Kíváncsi voltam arra is, mit csinál majd a számláló, ha itt a karácsony?! Hát újrakezdte a kis huncut. Nem is törlöm ki...
Közben Mammka játékra hívott. Régi karácsonyra, ajándékra kellene emlékeznem. De nem megy...
Már a gyerekkori emlékeimet is elmismásoltam, mert nem igazán tudtam miről írni. Nem történtek velem eget rengető dolgok, amiket megjegyeztem volna. Érdekes, hogy inkább ízekre, illatokra emlékszem. Például a nagynéném apró, mogyorós, kávés bon-bonjaira, sárga és zöld papírba csomagolva, a piros nem volt finom, a kék ízére pedig egyáltalán nem emlékszem... nagymamám krumplipüréjére, amilyen jót még azóta sem ettem... a krumplibogarakra, amiket -akkor még meg mertem fogni- összegyűjtöttünk egy befőttesüvegbe és kitettük a napra, brrrrr... a pótnagypapám reggelijére: tejeskávéba darabolt kenyér... a szomszéd házak illataira: orgona, friss mész, doh, pacsuli (itt mindig kaptunk Balaton szeletet)... és Koncsik Pista bácsi, akinek mindig fura istálló, füst és korom szaga volt, naphosszat patkolta a lovakat és én gyakran tébláboltam ott, imádtam nézni, ahogyan letisztította a patákat, izzította a vasat és szedegette ki a patkószegeket a szájából...
A karácsonnyal is ez a helyzet. Nem emlékszem ajándékokra, emlékekre, mi nem voltunk "ünneplős" család. Minden születésnap, névnap, karácsony ugyanolyan volt, mint a többi nap. A karácsonyfa és a zselés szaloncukor illatára viszont annál jobban emlékszem, a mai napig itt van az orromban. Emlékezetes karácsonyaim csak azóta vannak, mióta férjhez mentem. Számomra akkor kinyílt a világ!
Én szeretném tudni, Violininek milyen emlékei vannak. Nagyon kíváncsi lennék, hogy ő, aki teljesen más oldalról közelíti meg a karácsonyt, hogyan emlékszik?
Azon gondolkodtam reggel, hogy most nem volt jajdejótúlvagyunkrajta érzésem. Sőt! Talán azért mert nem voltam hajlandó idegeskedni a dolgokon, lesz, ami lesz. Ha meg nem lesz, az sem baj:-) És most már tudom, jól tettem... Lehet, hogy "bölcsülök":-DDD
Kíváncsi voltam arra is, mit csinál majd a számláló, ha itt a karácsony?! Hát újrakezdte a kis huncut. Nem is törlöm ki...
Közben Mammka játékra hívott. Régi karácsonyra, ajándékra kellene emlékeznem. De nem megy...
Már a gyerekkori emlékeimet is elmismásoltam, mert nem igazán tudtam miről írni. Nem történtek velem eget rengető dolgok, amiket megjegyeztem volna. Érdekes, hogy inkább ízekre, illatokra emlékszem. Például a nagynéném apró, mogyorós, kávés bon-bonjaira, sárga és zöld papírba csomagolva, a piros nem volt finom, a kék ízére pedig egyáltalán nem emlékszem... nagymamám krumplipüréjére, amilyen jót még azóta sem ettem... a krumplibogarakra, amiket -akkor még meg mertem fogni- összegyűjtöttünk egy befőttesüvegbe és kitettük a napra, brrrrr... a pótnagypapám reggelijére: tejeskávéba darabolt kenyér... a szomszéd házak illataira: orgona, friss mész, doh, pacsuli (itt mindig kaptunk Balaton szeletet)... és Koncsik Pista bácsi, akinek mindig fura istálló, füst és korom szaga volt, naphosszat patkolta a lovakat és én gyakran tébláboltam ott, imádtam nézni, ahogyan letisztította a patákat, izzította a vasat és szedegette ki a patkószegeket a szájából...
A karácsonnyal is ez a helyzet. Nem emlékszem ajándékokra, emlékekre, mi nem voltunk "ünneplős" család. Minden születésnap, névnap, karácsony ugyanolyan volt, mint a többi nap. A karácsonyfa és a zselés szaloncukor illatára viszont annál jobban emlékszem, a mai napig itt van az orromban. Emlékezetes karácsonyaim csak azóta vannak, mióta férjhez mentem. Számomra akkor kinyílt a világ!
Én szeretném tudni, Violininek milyen emlékei vannak. Nagyon kíváncsi lennék, hogy ő, aki teljesen más oldalról közelíti meg a karácsonyt, hogyan emlékszik?
Jó volt olvasni! Írhatnál még! Én is éreztem mindnek az illatát, ahogy olvastam! :-)
VálaszTörlésJaj,Julcsi ne stresszelj,már csak 363 nap ?!
VálaszTörlésAkkor Te az orroddal emlékszel,sokan mások is.:)
VálaszTörlésNa ugye mennyi mindenre emlékszel.:)
VálaszTörlésBizony, Kata! Már csak annyi:-)
VálaszTörlésmammka! Az agyam már biztos nem bírja;-)
Kaoka! És tudod, mi még az érdekes? Hogy ezek csak egy helyszínről vannak. Ugyanis 9 éves koromban máshová költöztünk.
De jó volt olvasni!! :o)
VálaszTörlésÉrdekes,hogy van aki nem emlékszik részletekre. A férjem sem sok dologra, az anyukám sem...Nekem ez elképzelhetetlen, rögzült minden,mint egy filmen.
VálaszTörlésjulcsi!Mesélj már arról, hogy mi az hogy teljesen más oldalról közelítem a karácsonyt?! :-)
Mire gondlsz? Hátha halok magamról valami újat ;-)
vagy csak nekem nem tűnik fel?
Arra gondoltam, hogy én, mint vallásos ember közelítem meg a karácsonyt. Ti pedig pl. nem is "jézuskáztok" a gyerekekkel, legalább is a nagyokkal nem "játszottátok" el. Vagy rosszul értelmeztem valamit?
VálaszTörlésÉrdekes kérdést vetettél fel, megyek is mindjárt válaszolni.
VálaszTörlés