Ugrás a fő tartalomra

Rorate

Tegnap este úgy feküdtünk le, hogy nagyon gyorsan kell elaludni, mert 3/4 6-kor kelünk, megyünk hajnali misére (persze csak a fiúk és én).
Botorkálok kifelé fél 5-kor, Bende felpattan az ágyban és bámul. Nem tudom eldönteni, hogy alszik-e még vagy már ébren van. Néhány másodperc egymásra bámulás után, mondtam neki, hogy feküdjön vissza, van még egy órája. Álomkóros válasz: "Anya! De nem baj, hogy felöltöztem?" Na ez a gyerek még biztosan alszik, gondoltam.
Aztán később kijött WC-re... A felső kivételével nappali ruhában:-)

Mégsem aludt:-D
Hogy a csudában csinálta meg a sötétben tapogatózva?!...

Megjegyzések

  1. Lehet, hogy már a gyors lefekvésnél is ruhában volt? :o)

    VálaszTörlés
  2. :)))

    még annyit szeretnék mondani, hogy nagyon-nagyon odavagyok a fejlécképedért.

    VálaszTörlés
  3. Hogy hogy a csudába??? Hiszen ez nem kérdés, hát ő a BENDE!!!!!!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon akart menni :-))
    (jót tett neked az a kis alkotói válság, a blogcím zseniális,a fejléc sokkal Julcsisabb, és nagyon jók a napi történetek,köszönjük !!)
    (Gerda még taknyol,de már javulóban erősen.Ééééés,félig áttört az első foga :-)

    VálaszTörlés
  5. Abile! Bendénél nem lehet tudni;-) Ahogy Norka írta, ő egy egyéniség, mindig is az volt.

    Judit! Én is szívesen nézegetem:-) Szeretem!

    Violini! Wow! Megintcsak hajrá Gerda!:-) Gyógyulj hamar, hogy mielőbb találkozhassunk!
    És köszönöm a dícséretet!Én is érzem, hogy elememben vagyok! Csak ne lebegne a fejem felett az a bizonyos kard:-)

    VálaszTörlés
  6. Ja! A blogcímen gyötörtem az agyam rendesen. Így mindkét, számomra fontos dolog benne van:-)
    (És nem utolsósorban, már nincs lelkiismeret-furdalásom Idi blogja miatt!)

    VálaszTörlés
  7. Julcsi!Édes vagy! És a történeteid!!!!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••