Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...
Textilbabák szívből, lélekkel

Nagyon étvágygerjesztő, én is kipróbálom. ( Bár nem vagyok valami nagy sütögető).
VálaszTörlésHmmmm nagyon finom lehet! :o)
VálaszTörlésMeleg kifli reggelire??????Mikor sütöd:hajnalban??????
VálaszTörlésFlor! Ezt elrontani sem lehet:)
VálaszTörlésAbile! Igen, nagyon finom. Most készült sajtos is:)
Mammka! Igen, mint a pékek:)
szóval a snassz közértes zsemlye már nem is jó...? :-(
VálaszTörlés:-) :-) :-)
Nagyon guszta kiflik! Kipróbálnám. Hol találom a receptet?
VálaszTörlésKedves Névtelen! A bodzafalva.blogspot.com-on fedeztem fel. Ha nem találod, szólj!
VálaszTörlésJó étvágyat hozzá!
Én volnék a névtelen. :) Megtaláltam a receptet, pont ma sütöttem egy hasonlót, nagyon finom lett.Ja, és köszönöm! A gyönyörű blogot is!!
VálaszTörlésPacza