Ugrás a fő tartalomra

Újabb szerelem

Vercsi tegnap a szokásosnál is többet aludt, ezért délután bökögetni is volt egy kis időm. De nem ám tűvel anyagot, vagyishogy mégis, de nem a szokásos értelemben. A tű nemezelőtű, az anyag pedig gyapjú volt.

Első nekifutásra ez a két virág sikeredett. Be kell ám vallanom, hogy ez egy tipikusan olyan alkotás volt, mint a székely bácsi gerendájából lett fogpiszkáló:D



Megjegyzések

  1. Nekem nagyon tetszik, nekem nem úgy tünik, hogy fogpiszkálós eset lenne! :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jók lettek. (nekem főleg a rózsa tetszik)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szépek! Én is elkezdtem egyszer már bökögetni, de kb. 5 perc alatt meguntam, ehhez még fel kell nőnöm :o)!

    VálaszTörlés
  4. Hihetetlenül jók lettek! Annyi melegség van bennük! Szuper!

    VálaszTörlés
  5. Fogpiszkálónak nagyon kis helyre lett. :-D

    VálaszTörlés
  6. Szuper lett mindegyik!!!Én is beleszerettem ebbe a technikába, de nálunk a városban nagyon szegényes a kreatív dolgokhoz a választék. Színes gyapjú pl. egyáltalán nincs.A pihe-puha mesegyapjúról meg ne is beszéljünk!

    VálaszTörlés
  7. Fogpiszkálók márpedig kellenek! (Nehéz lenne gerendával fogakat ápolni - illetve... - ez egy kicsit most elgondolkodtatott :-)))

    Helyes lett ez a kis virág, akármilyen rögös úton jutottál el idáig :-D

    VálaszTörlés
  8. Mikor tűnemezeltél, hányszor nemezelted meg az ujjacskádat?
    Tényleg nagyon jók lettek ügyes vagy.

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm, lányok! Annyira aranyosak vagytok, hogy biztattok! Nem is adom fel:)

    csipkebogyó, szarvasmici! Ha segítség, én szívesen küldök nektek, csak szóljatok! Vagy talán lehet rendelni neten is.

    Lonci! Háááát... egyszer-kétszer igen, de azért véremet nem áldoztam:)

    VálaszTörlés
  10. Én lettem a boldog tulajdonosa ennek a gyönyörű rózsának. Nagyon köszönöm Julcsi. Csodaszép lett ...és élőben még szebb színe van.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••