Ugrás a fő tartalomra

Két varrás közt

Szösszenetek az elmúlt időszakból:

Néhány cimke készült, hogy még az is harmonizáljon a táska színével. Mostmár nem csak fehér és drappszínű van, hanem kék táskához kék, rózsaszínhez rózsaszín, zöldhöz zöld és így tovább...



Egy kis móka a végére, hogy megmutassam, milyen jó varrótűvel dolgozom:) és hogy mennyire fáradt voltam:)


Mint a fenti kép is mutatja, varrtam, de elfelejtettem fotózni:( Pedig két nagyon jól sikerült táskát tudhatok magam mögött, az osztály és a tanító nénik örömére! (Teljes szerénységgel:D)

Megjegyzések

  1. na ez csúcs!!!!!!:D:D
    címke: tetszik, én is azt szeretemn, ha illik a cucchoz a színe:)

    VálaszTörlés
  2. :)))
    De kár, hogy nem fényképeztél! :( (de hiszek neked!)

    VálaszTörlés
  3. Tényleg nagyon erős tűvel és mindentvarró varrógéppel dolgozol! :o)

    VálaszTörlés
  4. Szuperek a címkék! Én még mindig téblábolok hogyan kell nekiállni....

    VálaszTörlés
  5. Judit! Észrevettem, amint a képet felraktam, hogy a sárga hiányzik a kollekcióból.

    leda! Drága vagy! (Panni ugyanezekhez a tanítónénikhez fog járni szeptembertől, majd bepótolom a mulasztást:D)

    Edige! Gondoltam, hogy értékelni fogjátok:)

    Abile! Tényleg! Hogy ez nem jutott eszembe: mindentvarró. Lehet, fel is rakom a Veritas-os fórumra:)

    Mammka! Pedig nem annyira bonyolult, amilyennek látszik. Adjak telefonos segítséget?:)

    VálaszTörlés
  6. Nem semmi vagy:) Ilyen gombostűt se láttam még:))))

    VálaszTörlés
  7. Nos:
    1. kellene a címed, különben az életben nem jut el hozzád a meglepetésem
    2. a színes címke biztosan hasonlóképpen készül, mint a fehér társai - gondolom én... vagy mégsem?
    3. a táska hiányzik....
    4. minden remek, minden jó............:o)
    5. lásd az 1. pontot

    VálaszTörlés
  8. Szia Julcsi!

    Na de most tényleg! Pöcsétnyomóval készítitek ezek a klassz kis címkéket? Tudod az új szülöttnek minden új!

    Puszi

    VálaszTörlés
  9. Játszani hívlak,részletek nálam!:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...