Ugrás a fő tartalomra

Még mindig boszorkánykonyha

Ezt elfelejtettem tegnap mutatni, pedig ez aztán az igazi boszorkányság, hiszen ezt készakarva nem lehet megcsinálni. Először nem is vettem észre, csak amikor vasaltam az anyagot.




Ti is látjátok, hogy olyan, mintha valaki kukucskálni? (Két változatban tettem fel, biztos, ami biztos:D) Félelmetes... szerintem...

Lehet, hogy így készült a torinói lepel is?

Megjegyzések

  1. harmadik típusú találkozás ?vagy negyedik?
    Az biztos hogy a sátorban kuporgó,rémült koala,vagy jegesmedve nem örül a támadni készülő ufónak

    VálaszTörlés
  2. Csak nem a Nagy Testvér személyesen? :-)
    Egyébként döbbenetes! :-)

    VálaszTörlés
  3. Valóban olyan, mint ha egy szemmel figyelne valaki. Mit készítettél ebből az anyagból?Hauser Mária

    VálaszTörlés
  4. Jaj, a hideg végigszaladt a karomon! Tényleg figyel valaki??!! :o))

    VálaszTörlés
  5. Játékba hívlak :)
    http://palocprovence.blogspot.com/2009/08/konyvajanlos-jatek.html

    VálaszTörlés
  6. Fúúú, ne tudd meg, milyen felfordulást rendeztünk mi Ciccel Csanakon mikrósfestés címén.
    És tényleg, a colombusszal tök jókat lehet festeni!

    Ja, hgy ezt inkább az előzőhöz kellett volna, de mos tépp itt tartok. :)))

    VálaszTörlés
  7. Hihetetlen!

    Nézz be hozzám légyszi!

    VálaszTörlés
  8. SZia :)

    Baloldalt a kukucskáló királyra gondolsz?

    Vagy jobbra fenn az UFO-ra? :)

    Bár lehet, hogy csak az anyagnak a lelke :))) és belülről kifelé kukucskál :))))))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...