Ugrás a fő tartalomra

Csak varrtam, csak varrtam...

~~~♥♥♥~~~

Adva van egy csipkés bugyi. Borcsamamától kaptam ama szépemlékű karcagi táborban, amit oly' gyakran emlegetek.


Adva van egy lassan felnőtté váló kamasz és az ő névnapja. Mi legyen az ajándék?! Ez ugye elég nehéz kérdés ebben a korban. Hát kapjon egy fecskét, némi pénzmaggal.


Így avanzsált a bugyi fecskévé. Merthogy a viccet azért egy kamasz is szereti. Főleg az adott kamasz és az ő nagynénje:D


(Az eredeti bugyi szabásmintáját itt találhatjátok. Én egy kicsit átalakítottam.)

~~~♥♥♥~~~

Aztán adva van egy iskolai szekrény, amibe vállfa kell. De csak szigorúan műanyag, mert a fa és drót változat balesetveszélyes. Egy csupasz műanyag vállfa?! Nem is én lennék, ha nem tettem volna valamivel ezt is egyedivé:D


~~~♥♥♥~~~

És adva van még egy elsős kisleány is, akinek nincsen tornazsákja. Eddig. Mostmár van egy jó nagy:D


Külön rekesszel a cipőnek. Sarkain pedig ringlivel, hogy ne kelljen kötözgetni.


Nota bene! Az ember ne akarjon éjszaka tornazsákot varrni (ami persze másnapra kellene), ha nincs otthon megfelelő méretű zsinór!

~~~♥♥♥~~~

Ezt pedig szeretettel küldöm Juhizsnak! Vajon emlékszel rá, hogy miért?:D



~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. ... és ne feledjük, hogy mindezekhez adva van egy hihetetlenül kreatív nőszemély:) ...

    VálaszTörlés
  2. Csatlakozom az előttem szólóhoz :) Szuper dolgokat hoztál megint!

    VálaszTörlés
  3. Mennyi csodaszép dolgot készítettél! Hát ez a bugyis-fecskés dolog nagyon jól néz ki!

    VálaszTörlés
  4. Ez a bugyi haláli jó ötlet! Ha megengeded, akkor használni fogom a leírást.

    VálaszTörlés
  5. Pompás! Minden munkád tetszik!:-)

    VálaszTörlés
  6. Minden nagyon tetszik, de nálam a kis bugyi neszeszer viszi a pálmát! Nagyon ötletes!

    VálaszTörlés
  7. Ejha, nagyszerű!!! a bugyitól lehidaltam!!!:))))

    VálaszTörlés
  8. Milyen jó ötlet ez a külön cipőrekesz!

    VálaszTörlés
  9. Köszönjük a jó kis ötleteket, nálam is a bugyi lett a nyerő.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...