Ugrás a fő tartalomra

Hasznos

~~~♥♥♥~~~

Már régóta szeretném megcsinálni ezt a fotósátrat. Hiszen a fényviszonyok egyre rosszabbak, gyakran csak éjszaka készülök el a holmimmal, viszont jó fotókat csak nappal vagy megfelelő fénybeállításnál lehet készíteni. Nem vagyok profi fotós, ettől sem leszek az, de talán mégis használhatóbbak lesznek a képek.

Az első próbák tetszenek:)


~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. Tényleg nagyon jók lettek a képek! Én is ezzel küzdök... úgy, hogy nagyon köszi a linket... Nekem valahogy minden képem sárgás színű lesz ...

    VálaszTörlés
  2. Én is beállok a szomorúan bólogatók sorába... Mindjárt nézem is a linket, esetleg Julcsykám, ha felmerült a gyártás-használat közben valami jó ötleted, nem osztanád meg velünk, szerencsétlen éjjel fényképezőkkel?:)))

    VálaszTörlés
  3. És már csak egy kérdésem van: hova a túróba tegyem használaton kívül?:))))

    VálaszTörlés
  4. Köszi, ez tényleg hasznos ötlet. :) Pláne, hogy én csinálom az évszázad legbénább fotóit. :P

    VálaszTörlés
  5. Abile! Nekem is mindig ez volt a problémám, a Picasával tudtam valamicskét javítani rajtuk. De ezekhez a képekhez egyáltalán nem nyúltam:D

    Kata! Én beraktam az asztal alá:) Egyetlen praktika merült fel bennem eddig, inkább a fotózásnál: a szabadon maradt keret pereme alul szinte nem is kell.

    Lidércke! Ne ne már! Méghogy béna fotók!:)

    VálaszTörlés
  6. Lehet, hogy egyszer nekiveselkedek, de szerintem rajtam ez sem segít. :)))

    VálaszTörlés
  7. Ne mondj ilyet, Judit! Szerintem nagyon jók a fotóid.

    VálaszTörlés
  8. Én még ezt is csak fejben csináltam meg, de már sokat gondolkodtam a tároláson: asszem, az lenne a megoldás, hogy mikor a belső felületeket ragasztod le fehérrel, a doboz alján csak a elől lévő fülhöz ragasztod a fehér lapot, így az alja szétnyitható marad, ha szétnyitod, a háttérként szolgáló lap is le tud egyenesen lógni, nem gyűrődik. Így be lehet suvasztani a varróasztal melletti kis részbe, mikor nem kell. De persze, ez csak elmélet. Még. :)

    VálaszTörlés
  9. Julcsi de jó, hogy ezt megosztottad velünk, mivel férjem hobbija a fotózás, nálunk is elhangzott már a tárgysátor lehetősége. De minek mikor ez is nagyon nagyon jó, és költségkímélő, nekünk éjszakai fotósoknak pláne szuper. Mi is akkor szoktunk fotózni, meg blogozni, mikor gyermek már alszik, és laposakat pislogunk a sejtelmes fényben. Köszi az ötletet!

    VálaszTörlés
  10. Köszi az ötletet, Julcsi! Nagyon tetszik, a képeid jók lettek. Szeretném megcsinálni én is.:)

    VálaszTörlés
  11. Köszi Julcsi a linket!El is mentettem.Én is gondolkoztam már rajta hogy néha jó lenne valami ilyesmi, hogy normális képet tudjak csinálni.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...