Ugrás a fő tartalomra

A táskám

~~~♥♥♥~~~

Mammka kérte, mutassam meg. Ezért kiborítottam a tartalmát ma délelőtt.

Most a "Prága táskámat" használom, mert ez a legújabb és mert általvetős. Ilyenkor ezt szeretem, mert nem csúszik le a vállamról. Majd nyáron jöhet másmilyen:)
Hogy mi van benne?
-amik mindig nálam vannak: színes, kötött irattartó Kingától, gyógyszeres bugyi Borcsamamától, tolltartó Edigétől, jelenlegi pénztárca S.Andytól:)
-amik legtöbbször nálam vannak (sosem akkor, amikor kéne): napszemüveg, textilszatyor, "sörözős" szütyő,  nedves törlő, papír WC ülőke, mérőszalag S.Andytól (ez nincs mindig nálam, Levit helyettesítette, mert nem volt hajlandó velem jönni nadrágot nézni:D)
-amik mindig változnak: szórólap az előbb említett fejmasszázsról, Panni pillangója és gyűrűje, Bende játéka, névjegy, Algopyrin (soha nem használom, nem is értem hogy került ide), playmobil figura, névjegy.

És persze kulcs és mobiltelefon, de ma vasárnap van, azokra épp nincs szükség:)

~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. És én éppen most láttam a szépségeket élőben. :)

    VálaszTörlés
  2. Én meg elfelejtettem a mobilomat beírni hozzám.:)pedig anélkül már nehezen megy az élet.
    Igazi anya-szütyő!:)

    VálaszTörlés
  3. Judit! Erre gondoltam én is:)))
    Mammka! Ma kérdezte meg a férjem, hogy nemsokára a Levinek is vennünk kell mobil telefont?! Hát, lehet...

    VálaszTörlés
  4. Örülök, hogy végre bele lehet kukucskálni mások táskájába : ) Legalább látom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinél előfordul egy két archiválatlan nyugta és gyerekjáték : ))

    VálaszTörlés
  5. Mennyi szépség van a táskádban! Tetszenek a babáid is, nagyon aranyosak. A behorgolt köveken is megakadt a szemem, szuper ötlet!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...