~~~♥♥♥~~~
Na és Bende.
Na és egy sapka.
~~~♥♥♥~~~
Na és Bende.
Na és egy sapka.
~~~♥♥♥~~~
Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...
Nagyon jó lett a sapi, a színei, és remekül áll Bendén. Aranyosak lettek a képek. :)
VálaszTörlésJó színei vannak!
VálaszTörlésDe szép zöld!! Milyen harmónikus színek!
VálaszTörlésJandó! Köszi! Aranyosak lennének a képek, ha Bende hagyta volna magát fotózni. De a kamaszodók már csak ilyenek:)
VálaszTörlésInecsg, köszönöm!
Tündérlátta! Ahogy Violini írta nálad: ezek a természetes színek bármilyen párosításban harmonizálnak. (Csak mellesleg: ma hagymaleves lesz ebédre, került egy kis hagymahéj is...:D)
Igazi melegen fiús színek :-)
VálaszTörlés