Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...
Ez dejóóó! :o)) Nagyon tetszik!
VálaszTörlésIlyen óra nekem is kellene..:)))
VálaszTörlésCsak 16???
VálaszTörlésKöszi Julcsi, ma ennek tudatában fogom élni az életem:)
Széééép napot!!!
Tetszik...
VálaszTörlés:)) Csatlakozom m-hez... az örök elégedetlenek.. :D
VálaszTörlésDe azért nagyon jópofa ötlet!
:))hihi, majdnem, mint az enyém :)
VálaszTörlésSajnos a gyakorlatban nem vált be, hiába van többnyire velünk, az órák száma nem gyarapszik..
Aranyos, vicces darab. de nekem sem kellene. Visszaléptem, elolvastam amit az időről és az angyalokról írtál. Ha 48 óra lenne egy nap abból sem maradna több az imádságra. Kivételek persze vannak. Én is az igyekvők táborába szeretném tudni magam. de ezt majd ott fönt eldöntik:-) A történetet nem ismertem aranyos és elgondolkodtató, köszi. puszi
VálaszTörlésMicsoda ötlet!
VálaszTörlésM! Era!
VálaszTörlésNe vicceljetek! Ez már így is 8 órával több!:))))))
Mindenki választhat, vagy 8 órával többet alszik, vagy 8 órával többet dolgozik, esetleg 8 órával többet szórakozik:))))))))))
Ez csúcs:)))
VálaszTörlés