Ugrás a fő tartalomra

Buli lesz

Méghozzá egy szülinap késői megünneplése, (hozzám) méltó invitáló levelekkel.

(Úgy emlékeztem, hogy a meghívóimat pilli pilli nyomán készítettem, de már a 2009-es bejegyzéseinél járok és nem akadok a nyomára. Lényeg, hogy a meghívó nem saját ötlet nyomán született, de a forrást nem tudom megmutatni.)

Megjegyzések

  1. Köszi Neked is a képeket! :o)))

    Van még?

    Annamari

    VálaszTörlés
  2. Ha egyszer hajlandó leszek gyerekzsúrt tartani, akkor lopom az ötletet, mert zseniális. :)))

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó pofák :) tetszenek :))

    VálaszTörlés
  4. ügyes vagy, nagyon szép meghívók!

    VálaszTörlés
  5. A jó ötletekből Nálad sosincs hiány. De Te meg is valósítod a jó ötleteket, nemcsak megtalálod. :))
    Tetszenek a meghívók, lehet hogy én is lopni fogom az ötletet.

    VálaszTörlés
  6. Vélerlenül akadtam rá. Valószínű, hogy Te is itt láthattad http://saidosdaconcha.blogspot.com/2010/12/handmade-christmas-cards.htmld

    VálaszTörlés
  7. Ó, ez csak másolás részemről. Csak én nyíltan vállalom;-)

    Kriszti! Nem ismertem ezt a blogot (de máris felírtam a listámba, mert nagyon tetszik:D), de egy egészen másmilyen kép szerepel az "ötletek" mappámban:)

    VálaszTörlés
  8. ha ezt korabban latom! na majd Barni szulinapjara:-)

    VálaszTörlés
  9. szuper! nagyon jók!
    nem teszi tönkre a gép tűjét?

    VálaszTörlés
  10. Kriszta!:)

    Helen! A foltvarrásban létezik ún. papírra varrás, ahol egy előre rajzolt sémára varrod rá az anyagot, majd letépkeded róla a papírt. Ez majdnem ugyanaz:)

    VálaszTörlés
  11. Juuuhuu,tökjól néz ki...annyira ügyes vagy!!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••