Ugrás a fő tartalomra

Kezdetek

Ha már fogadalom, akkor illik betartani. Legalább az elején:)
Egy ruhavarrásban nem jártas ember, mint én, kezdje egyszerű darabokkal, nemde? Én azzal kezdtem. Egy egészen egyszerűvel.
Derékmelegítő Panninak, a mostanában igen kedvelt csőgatyához, aminek óriási hátránya, hogy szinte csípőgatya, amiből rögtön kicsúszik minden belerejtett póló, az első leguggolás után. Ami ugye rögtön az ajtóban történik, hisz iskolába induláskor felveszi a cipőjét. Figyelmeztethetném, de a váltócipő átvételekor ugyanez történik és a tanítónénik biztos nem hívják fel a figyelmét ilyenekre. Úgyhogy varrtam magam helyett egy vigyázót:)
Nos ennyi felesleges hablaty után, jöjjenek a képek is. Amik higgyétek el, nagyon rosszul sikerültek, az újdonsült ruhadarab ennél sokkal-sokkal jobb:)

Megjegyzések

  1. ez egy nagyon jo dolog, nekem is van, es tenyleg jo meleg!! en pamut, poloanyagbol varrtam, duplan es igy rugalmas is vekony is meleg is:-) tuti szeretni fogja, csak szerintem keszulj, hogy ebbol kell meg mas szinben/viraggal stb varrni:-)

    VálaszTörlés
  2. Annyi baj legyen:) Csak hordja:)

    Fogok majd pamutból is varrni, csak ez most sokkal gyorsabb volt, nem kellett szegni, kifordítgatni, stb.

    VálaszTörlés
  3. Szuper lett, szép a díszítése is!

    VálaszTörlés
  4. csini lett! kár, h fiúk nem hordanak ilyet - azaz lehet, h más fiúk hordanak, de nem az enyémek...

    VálaszTörlés
  5. A fényképek minősége ellenére is látszik, hogy szép, és főleg praktikus!! :)) Én rendszeresen hordok ilyet, szerintem a mai fiatalok divatja mellett ilyen hidegben elengedhetetlen! Rákaphatnának végre a boltok, mert nagyon szükséges a kis tiniknek!!

    VálaszTörlés
  6. Eszter, köszi! A díszítése filcesített pulcsi.

    Kriza! Azt hiszem, az enyémek sem. Nem is próbálkozom:)

    Virág! Nemrég egy budai multikultiban láttam, hogy árultak ilyet. Nem üzletben, hanem kívül. Tehát van, aki már felfedezte, rajtunk kívül is:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••