Ugrás a fő tartalomra

Ezt muszáj

Az idők során ez a blog átalakult és mára már csak a munkámról, az alkotásról szól. Amit persze nem bánok, mert más az alkotás és más a család, még akkor is, ha egyik hatással van a másikra és viszont.
Most azonban kivételt teszek, mert ez egy olyan dolog, amivel muszáj dicsekednem és megtudhatják az értetlenkedők, az ámulva kérdezők mi a titka a (szinte) kiapadhatatlan erőmnek, a jókedvemnek, a derűmnek.

Ima a családomért

Édes, kedves Istenem,
hallgasd meg a kérésem,
tartsd meg a családom
boldogságban, épségben!

Óvd meg édesapámat, 
hogy ne érje bánat!
Hiszen ő a feje 
kedves családomnak.

Segítsd édesanyámat, 
aki eltart engem
és ha beteg vagyok
hőn virraszt felettem!

Áldd meg testvéreimet,
kikkel sokat játszok!
Kérlek, áldd meg Istenem
az egész családom!

A szerző Bende, az én kisebbik fiam, aki néhány nap múlva lesz 11 éves. Persze imát nem ír csak úgy, önszántából ő sem, csak ha feladatként adják neki, de ez mit sem számít akkor, amikor könnyezve olvasom és ő könnyezve ölel át.
Ugye ti is érzitek, hogy ez kiapadhatatlan energiaforrás. Ami el is vesz, persze, de sokszorosan vissza is ad.

Megjegyzések

  1. Julcsi, ez olyandeolyan!
    Üzenem a Fiadnak: még engem is megszipogtatott... áldja meg az Isten!

    VálaszTörlés
  2. Csodálatos!
    Megkönnyeztem...
    Köszönöm Julcsi! :-)

    Én minden nap megköszönöm, hogy vannak! És hálát adok a jó Istennek a családomért!

    VálaszTörlés
  3. Büszke lehetsz rá. És magatokra is. :)

    VálaszTörlés
  4. Feltétlenül tedd el emlékbe ezt a verset!! Olyan, de olyan jó lesz 30 év múlva újra elolvasni! Én csak tudom, amikor a réges-rég felnőtt korban élő fiam gyerekes versecskéit előveszem és elérzékenyülten elolvasom.....!A család a legfontosabb, az ad erőt és boldogságot. :)

    VálaszTörlés
  5. Remek kisfiad-családod van, ügyesek vagytok, gratulálok! :)

    VálaszTörlés
  6. Milyen komoly gondolatok tőle, még sok-sok ilyet kívánok! Nagyon szépeket írt, nagyon meghatót, gratulálok a klassz kis családodhoz :))))

    VálaszTörlés
  7. Isten áldja meg ezt a drága Fiút és hallgassa meg imáját! :)

    VálaszTörlés
  8. Ez tényleg szép és megható ima/vers. Nem csak te könnyezed meg :) szerintem minden anyuka aki olvassa.
    Miket fog írni 10 év múlva ha 11 évesen ilyet ír...?

    VálaszTörlés
  9. Julcsi drága! Gratulálok a kis-nagyfiadnak! Én azt hittem olvasás közben, hogy ez felnőtt alkotás.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm, mindannyiótoknak!

    VálaszTörlés
  11. Julcsi én a helyedben kivarrnám szöveget és bekeretezve kitenném a lakás legforgalmasabb pontjára!!! Méltó helye lenne ott...

    VálaszTörlés
  12. Nagyon-nagyon büszke lehetsz fiadra, de legfőképp magadra, hogy ilyen gyermeket "faragtál" belőle!!!

    VálaszTörlés
  13. Nem találok szavakat! Áldja meg őt is és mindnyájatokat!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...