Ugrás a fő tartalomra

A Mikulás, ha ügyetlen

Még bajt is csinálhat. Mondjuk varrógéptű darabkákat hagyhat a csokiban.
Gondolom, most mindenkinek kérdőjelek villognak a lelki szemei előtt.
Ami érthető is, hisz hogy jön össze a kettő? 
Úgy, kérem alássan, hogy a Mikulás házi segítője talál egy zseniális ötletet a Pinterest-en böngészve. Szent elhatározással el is készíti, naná, hogy az utolsó pillanatok egyikében. 
Hajtogat, varrogat, amikor hirtelen reccsenés, tű törik, papír szakad. 
Porszem, azaz csokidarab kerül a gépezetbe. 
Házi segítő ellenőriz, tűhegyet kiszed, tűt cserél, újracsomagol, újra varr és időben elkészül.
Hát így! :))
 
A zsenialitásból ennyi maradt mára:)

Megjegyzések

  1. Én semmin sem csodálkozom. A mikulások már csak ilyenek. Nálunk is almán hímezte a hóemberszemeket. (És persze, az utolsó pillanatok egyikében) :DD

    Bontatlan állapotokról nincs fotó? :))

    VálaszTörlés
  2. Virág!:)))

    Era! Nincs, de tk. szóra sem érdemes. Közel sem volt olyan, mint az eredeti.

    VálaszTörlés
  3. De jó kis csomagok! :o)
    Julcsi! Azt vettem észre, hogy az én gépem nem szeret papírt varrni, többször is próbálkoztam, de mindig tűtörés lett a vége. Azóta nem erőltetem a dolgot.

    VálaszTörlés
  4. Mekkora ötlet!!! Nagyon ügyes vagy!!

    VálaszTörlés
  5. még szerencse, h a gyerekek nem finnyásak, ha csokiról van szó, tűdarab, csomagolás, semmi sem zavarja őket :-))

    jópofa ötlet!

    VálaszTörlés
  6. Kata! Tényleg? Akkor te papírra-varrás technikát sem tudnál csinálni.

    Tünérlátta! Köszi, bár saját ötlet lenne!:)

    Kriza! Nálunk azért van egy gyerek, aki még ebben is kivétel:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••