Ugrás a fő tartalomra

Még sosem

Irigykedve nézegettem a fotókat, amit mások kaptak a vevőiktől, afféle elégedettség-jelzőként. Eddig.
Most én is kaptam örömfotókat, bájos kis modellekkel. Az örömük nekem a legnagyobb öröm.
Kata és Panka öröme, ami azóta is töretlen:)


Zsizsó álma messzi tengerekről
Muszáj ide feltennem az édesanya kommentjét, mert tündéri és nem kis büszkeséggel tölt el:
"Zsizsó a boldogságát imígyen fejezi ki, amikor éppen nem az álmok tengerén hajózik: "én takaróm, Juccsi csináta nekem takarót. szenere (szeretem) takaró, fantatikus (fantasztikus)" : )
Julcsi, szeretettel és hálával gondolunk Rád!"

Megjegyzések

  1. egy Julcsi takaró, 50% mama, 50% papa, egy Manka, és Kisvakond - minden helyben Zsizsó boldogságához :-)))

    helyesek a babák és lányok is együtt :-)

    VálaszTörlés
  2. És milyen jó is ezt látni...
    Ezért érdemes, csakis ezért...:-)))
    Amikor visszasugárzik az örömük...

    VálaszTörlés
  3. Az ajándék mackód,amit sebinek varrtál,azóta Janka-baba kedvence.:))))))És olyan jó olyankor mindig Rád gondolni!!!!!:))))Puszi!

    VálaszTörlés
  4. De jó, hogy így örülnek! Most látom, milyen nagyok a babák!

    VálaszTörlés
  5. Igen, nagyon jó érzés:D (erősen vigyorgó smile)

    Mammka! Persze, mert Sebi már nagyfiú:) Varrnék Jankának valami lányosat... lehet?

    Kastan!Igen, tényleg nagyok, az eddigi babáimhoz képest.

    VálaszTörlés
  6. Gratulálok az örömfotókhoz és a többihez is, amitől öröm az egész. :-)))

    VálaszTörlés
  7. Zsizsó a boldogságát imígyen fejezi ki, amikor éppen nem az álmok tengerén hajózik: "én takaróm, Juccsi csináta nekem takarót. szenere (szeretem) takaró, fantatikus (fantasztikus)" : )
    Julcsi, szeretettel és hálával gondolunk Rád!

    VálaszTörlés
  8. Juccsi ügyes és fantatikus, szerintem is!!!! :)

    VálaszTörlés
  9. Micsoda öröm lehet viszontlátni a munkáidat és gazdáikat! A babáidat még nem is láttam. Nagyon tetszenek!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...