Ugrás a fő tartalomra

Őrangyal

Egy szívemnek kedves ismerősnek.
Egy kicsit ő, egy kicsit én.





Megjegyzések

  1. szívmelengető ez a baba! Julcsi, alkoss még sokat! Mindannyiunk örömére : )

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű! Imádom a zöld haját! :)

    VálaszTörlés
  3. Julcsikám, azt kívánom, mindketten így mosolyogjatok jó sokáig! :)))) <3

    VálaszTörlés
  4. én is a hajába lettem rögtön szerelmes, a színe, a frizurája... aztán látom ám a harisnyáját... tüneményes és vagány egyszerre!

    VálaszTörlés
  5. én is azonnal ezt mondtam, hogy zöld a haja....! és a ruhája . meg a harisnyája, meg a pofija.... odavagyok érte.
    enyém, enyém,enyém!

    VálaszTörlés
  6. Julcsi előttem már mindent leírtak! ez egyszerűen bájos és vagányos!!

    VálaszTörlés
  7. Julcsi, vannak sztárfodrászok nekünk nagyoknak, és vagy Te a babáknak! A többi részlet is tuti, na de a haja...csúcs!

    VálaszTörlés
  8. Azt nem tudom, miért, mitől van, ha egyáltalán magyarázható, hogy én is látom benne egy kicsit őt és kicsit téged... És azt is látom, hogy sugárzik belőle valami: a csupa szív jóság, amivel készült :))

    VálaszTörlés
  9. Pironkodva,de büszkén mosolyogva olvasgatom a dicsérő szavakat. Újra. És újra.
    Köszönöm!:)

    VálaszTörlés
  10. Akkor írom ide is, nagyonfinom, illatos, MARCIPÁN! Hmmm...

    És amit még nem írtam, az a mosoly!!! Itt vigyorgok a gép előtt, csak attól, hogy megnéztem.

    VálaszTörlés
  11. azok a bongyor fürtök...mindegy milyen színben pompáznak..bódítóak :)
    és a fejléc nagyon pöpec :)))))))

    VálaszTörlés
  12. Ugye, engem húzol idén is?! :o))

    VálaszTörlés
  13. Tényleg csodás lett. :) És a fejléced is klassz! :)

    VálaszTörlés
  14. Köszönöm a kedves szavakat mindenkinek!♥

    A fejlécre vonatkozóakat külön is. Benne van néhány órám:)

    VálaszTörlés
  15. Csodaszép lett ez a baba :))
    A fejléced nekem is nagyon tetszik ;)

    VálaszTörlés
  16. Mindent leírtak előttem!! Ez a baba csodás!

    VálaszTörlés
  17. zseniális remekmű!!gratulálok!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...