Együtt vártuk a locsolókat (azt a kettőt, akik még lelkesek:D) és együtt díszítettük a tojásokat. Milyen jó, hogy lányaink is vannak:)
Együtt készítettünk újrahasznosított ajándékot egy ünnepelt osztálytársnak is.
Együtt örültünk a család új tagjának is, aki a látszat ellenére nem hallat oroszlánbőgést, még időnként sem:)
Zárójel: Ki kinek a lánya? Ki kire is hasonlít?
Nagyon ötletesek!
VálaszTörlésKöszönöm, Sofie! Együtt böngésztük az internetet a lányokkal, az ihletet onnan merítettük:)
TörlésMint már annyiszor írtam... ÚGY SZERETEM a munkáidat, olyan nagy az összhang a színek-formák-érzések között!!! :)
VálaszTörlésKöszi, Szera! De hagy büszkélkedjek: ezekből az alkotásokból, egyedül a mosolygós, süveges tojás az enyém, a többi a lányoké. Persze, besegítettem, de a színválasztás és a munka oroszlánrésze az övék:)
TörlésAzért is tettem fel az utolsó képet, lássák mások is, mennyire inspirálom a lányomat. Ami persze óriási büszkeség nekem. Talán a legnagyobb:)
Nálunk hány locsoló is volt? Azt hiszem,hogy négy....A családból.:)És milyen jó,hogy lányom is van!!!!
VálaszTörlésKedves Julcsi!
VálaszTörlésBe szoktam kukkantani hozzád, nagyon szépeket alkotsz, jó itt nálad!!
Muszáj írnom, mert képzeld, nekünk hasonló (szinteugyanilyen) nyuszink volt, nagyon szerettük, kollégiumi szobánkban szabadon járkálhatott (vigyázzatok a kábelekre, ha kiengeditek, mindent megrágott), együtt készült velem a vizsgákra (lábamnál hevert) - nagyon kedves jószág volt! Szerettük. Mokinak neveztük el (MOlnár KrIsztina magasugró bajnokunkról, mert akkorát ugrott már picinyuszi korában is, hogy csak na!)
Minden jót nektek!
Szeretettel:Era
:) Mennyi jókedv árad belőled!!!
VálaszTörlés