Ugrás a fő tartalomra

Zsivány Zsigmond

Kukucs!
Babát varrni nehéz. Nem azért mert babrás munka (egyébként tényleg az), hanem mert amíg készül, simogatod, szeretgeted, végül úgy érzed, a saját gyermeked (egyébként tényleg az). És minden anya, nehezen, fájó szívvel engedi el a gyermekét. Mennyivel könnyebb odaadni egy táskát vagy egy takarót. Az is szívvel-lélekkel készült, de annál egyszerűen csak örülsz, hogy örülnek neki. De egy baba az más, egészen más. Aggódsz miatta, jó helyre került-e, fogják-e szeretni, jól bánnak-e majd vele?
Persze tudom én, hogy ezzel a fiúcskával itt jól fognak bánni és jó helyre kerül, hisz már alig várják.






Megjegyzések

  1. Ó Julcsi, ebbe a Zsiványba én is beleszerettem!!!!! :D Tünemény! Még sok ilyet szeretnék látni....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Rajta vagyok az ügyön, 19 babatest vár arra, hogy embert faragjak belőlük:) De ha mindegyikbe így beleszerelmesedem....

      Törlés
  2. Nagyon-nagyon, vagy még annál is édesebb! :) Állati jó a haja, a ragtapasz... meg úgy egyben. :)))

    VálaszTörlés
  3. Fiú létére afféle Harisnyás Pippi alkatnak látom, nagyon vagány!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erre is gondoltam, miközben készült: Harisnyás Pippi bátyja:)

      Törlés
  4. Hű, de szerettem babázni kislánykoromban...és, ha akkor lett volna egy ilyen babám:) hümmm
    ...nagyon kedves! Nagyon ügyes vagy, annyira eredeti!
    Kíváncsian várom a "testvéreit".
    Jó alkotást,
    Em.

    VálaszTörlés
  5. Tényleg Zsiványos! A hajzata pedig bitang jó!

    VálaszTörlés
  6. Világ életemben gyengéim voltak a szeplős-vörös "csávók"! :))
    Tök menő a pólója (is), és hogy még rendes nyakat-alsó szegést is kapott... én csak ámulok!

    Nagyon szeretem Benned ezt a fajta sokoldalúságot: ma egy hóbortos vidám emberke, tegnap csodaszép míves borítók... mindig szívből, profin megcsinálva.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a póló harmadikra sikerült ám:)

      Sokoldalú volnék? Lehet, már csak azért is, mert gyakran érzem azt, hogy szétforgácsolódom és jó lenne egy valamire koncentrálni:))

      Törlés
  7. hát ez valami csodazsivány, Julcsikám, nagyon jó lett :-)) az a ragtapasz a térdén... halálos :-)

    VálaszTörlés
  8. Micsoda huncutt pofikája van! A hajától meg teljesen oda vagyok! :) Kíváncsian várom a többi 19-et :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Rilla! Jön hamarosan a többi baba is:)

      Törlés
  9. Akkora kópé....egy kész egyéniség...gondolom a gazdája is ilyen lesz:)

    VálaszTörlés
  10. Fiú babát lényegesen keveset mutatnak, pedig látszik itt is hogy nagyon szerethetőek ők is. Szuper kis fickó lett!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Szilvi! Terveim között szerepel még néhány fiú baba.

      Törlés
  11. Ez a hajszerkezet...! Zseniális! :-)))
    Én ismerek egy ilyen huncut Zsigmondot, akinek a szeme sem áll jól... csak szőke fürtös ... (Csak nem?!)
    Ez egy igazán jó fejnek tűnő fiú (baba)! ;-)

    VálaszTörlés
  12. Nem tudom még, hogy az én Zsigmondomnak vajon milyen lesz az első találkozás Zsivány barátjával, de egy biztos, részemről szerelem első látásra ez a baba! : )
    Julcsi, te vagy az én álomtündérem! Csak megálmodom... és az álom testet ölt! KÖSZÖNÖM!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nana, már megint... azok a fránya könnyek, nem bírnak magukkal...:)

      Törlés
  13. Tuti vagány kiskrapek lett, nagyon tetszik!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...