Ugrás a fő tartalomra

Átalakult ez is

Szeretem, amikor csak úgy hirtelen jön az ötlet és valami jó sül ki belőle.
Adva volt egy fiókos szekrényke, a svéd nagyáruházból. Amikor még csak egy lányunk volt és annak zöld-fehér-rózsaszín szobája és még csak dekopázsban nyomultam, remek volt.

De az új koncepcióba nem illet bele ez az igen praktikus szerzemény, át kellett hát alakítanom:) Úgy mentem le a műhelybe, hogy az oldalát lefestem barnára, a fiókok pedig rózsaszínek lesznek.Aztán jött a szikra, s a fiókok textildíszítést kaptak.

De bárhogy is fotóztam, sehogy sem tetszett. Üresnek és színtelennek, olyan semmilyennek éreztem. Aztán elmentem egy kicsit kiszellőztetni a fejemet (azaz elautóztam az iskolába az egyik gyermekért, hogy tovaszállítsam) és megint jött egy szikra: gombokat rá! Hát hazaértem, tettem rá gombokat és jó lett. Most már egyáltalán nincs galambdúc kinézete:)


Ezek után elmondhatom, hogy ma csak úgy szikrázott körülöttem a levegő:)

Megjegyzések

  1. Nagyon csini lett! Olyan nagylányos :)

    VálaszTörlés
  2. klassz lett :-) én most egy széket készülök átalakítani a lányomnak, még az apjuké volt, és minden gyerek ezt használta első íróasztal széknek. az eredeti kiváló 70-es évekbeli huzat van rajta, ígértem Emmának mást rá :-)

    VálaszTörlés
  3. Jogos, kellettek a gombok. :)
    Nagyon friss, nagyon modern, imádom, ahogy lemondasz a dekupázsról. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem volt nehéz róla lemondanom. A szalvéták gúzsba kötötték a kezemet, meg különben is már nem láttam benne túl sok lehetőséget:)
      (Én, a nagyképű:D)

      Törlés
  4. huh, a gomb a ha hab a tortán! nagyon jó lett!

    VálaszTörlés
  5. Nagyon tuti! És még megvan nektek gyerekkorunk Bábel tornya kirakó!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, igen. Leginkább úgy játszanak vele, hogy szétszedik...:))

      Törlés
  6. Nahát! Ez remek lett! Nagyon jó az ötlet, szépséges a kivitelezés.

    VálaszTörlés
  7. Ez nem csak jó, ez tök jó lett!!! ;o)))

    VálaszTörlés
  8. A gombok tényleg nagyot dobtak rajta. :) Amúgy is klassz, de most a tuti. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye, hogy milyen sokat számít? Éreztem én:)

      Törlés
  9. Hát ez aztán a szikra!! Szerencsés az a lányka!!

    VálaszTörlés
  10. Nekem mindegyik nagyon tetszik, kétségtelen a második verzió nagyon egyedi és ötletes. Igazad van a szalvéta lejárt lemez kissé. Ugyan van olyan ismerősöm aki még mindig szalvétázik, és őrületesen giccses és közönséges dolgokat produkál, és még büszke is a munkájára.

    VálaszTörlés
  11. sokkal jobb lett így, vidámabb, fiatalosabb!

    a fiamé natúrban "nyomja", de ha iskolába megy... lehet nekiesek :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...