"Elébed állok, s néha mintha
az idő szárnya csapna rám.
Bámullak tágranyílt szemekkel,
öreganyám."
az idő szárnya csapna rám.
Bámullak tágranyílt szemekkel,
öreganyám."
Ez a Kosztolányi vers jutott eszembe erről a megmagyarázhatatlan arcú babámról. Kedves és figyelmes, ugyanakkor pajkos és pimasz is egyszerre. Ha létezik egyáltalán ilyen...
Bebújt a Kredenc háta mögé, onnan szemlél kifelé csendesen és vágyakozva.
Létezik ilyen, igen. Csudapofa, és a haja nagyon tetszik.
VálaszTörlésA haja az én kedvencem is:)
TörlésKöszi, Mici! Tőled ez különösen jólesik:)
VálaszTörléshát ettől kész vagyok:))))
VálaszTörlésŐ is Kópéfalváról jött :)
VálaszTörlésAz a haj! És az a pofi! Nagyon jó fej lett!
VálaszTörlésEz egy igazi vásott kópé. Szeretni való.
VálaszTörlésErzsi
Nagyon tetszik!
VálaszTörlésjó a hajaaa. egyébként meg tökéletes kis fickó!
VálaszTörlésKöszönöm mindannyiótoknak, nagyon kedvesek vagytok! Pajkos kópé ez a javából, tudom én:)
VálaszTörlés