Ugrás a fő tartalomra

Vak ember visszanéz :)

Még csak most ébredezem a téli álmomból. Nehezen megy, legszívesebben visszabújnék, mert hideg van, sötét van és még egy napig élvezhetem Férjúr kényeztetését. Aztán persze munka, munka és munka. De most még a nagy semmittevésben, már ami a munkát illeti, visszatekintek.

Nem az elmúlt évvel teszem ezt, mert azt bárki könnyen megteheti, akit érdekel. Inkább arra gondoltam, megnézem a januárokat, amiket a bloggal együtt éltem meg. Visszaolvasva nem sok, de közben meg mégis.

A legelső januáron még szó sem volt arról, hogy nekem ez munka lesz. Még csak egy anyuka voltam egy aprócska gyerekkel, akinek kiscsizmát szerettem volna varrni. Persze mint mindig, most is másképp akartam, mint az írva vagyon és a kiscsizma nem készült el sohasem:)

A második januáron már bontogattam a szárnyaimat babavarrás terén. Akkor még eszembe sem jutott, hogy egyszer "gerencsér-inasnak állok" és a facebook-on Weörös Sándor versét fogom mottóként használni.

A harmadik január egy jóga-stúdió termében talált, ahol Szita Gabi segítségével belekóstoltam a mackókészítés világába is. Jó kis kirándulás volt, amit nagyon élveztem. Egyszer, ha majd öreg leszek és ráérős... hehe... biztosan fogom folytatni ezt is.

A negyedik januáron már a sokadik szoknyámat varrtam. Ez még nem volt olyan messze, csupán tavaly, mégsem gondoltam, hogy év végére másoknak is fogok szoknyát varrni. Mondjuk perpillanat még egyet sem sikerült eladnom, de előttem az év és jövő januárban már mindenki PjulcsY szoknyát fog hordani. Höhö...

Visszatekintésem során arra jöttem rá, mennyit is adott nekem ez az én internetes naplóm: barátokat, vevőket, társakat, tanítványokat. Velük együtt jókedvet, szomorúságot, bizalmat, önbizalmat, türelmet és még mi minden mást!. 
A februárt is visszatekintéssel fogom kezdeni:)

Megjegyzések

  1. Nagy ötlet ez a visszatekintés ilyenformán. (Nagyon csendben kérdezem, mikor kerül rám a sor a dobozkámat illetően? :) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem felejtkeztem el róla, nyugi! Az első helyen van a naptáramban, mint feltétlenül pótolandó feladat. A doboz már meg van:)

      Törlés
  2. szeretek ilyesmit olvasni :) jó látni, amikor valaki ügyesen és kitartóan alakítja az életét. legyen ilyen sikeres az idei, meg a többi ezután következő is!

    VálaszTörlés
  3. Hm... érdekes így visszanézni. Arra a macira emlékszem még a babafórumról :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Milyen régen volt, ugye? Közben meg nem is:)

      Törlés
  4. Nagyon ötletes összefoglaló! Köszönöm, hogy így belepillanthattam a kezdetekbe. A szívemnek kedves blogokat mindig úgy kezdem olvasni, hogy majd elkezdem az elejéről olvasni, pótolom a kiesett időt, de ez képtelen vállalkozás.... Viszont a szoknya magával ragadó lett! Értem, miért kezdtél "szoknyázni".

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megfogadtam, hogy havonta megcsinálom. Aztán, hogy elfelejtem-e, az más kérdés:)

      Törlés
  5. Jó olvasni a visszatekintésed. Örülök hogy a kezdetedtől itt lehettem habár szótlanul is, de tudom hogy tudod, hogy jövök:) Legyen békés, boldog az idei éved is!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...