Ugrás a fő tartalomra

Rejtett kézi öltés

Kiegészítésként a BOM 2013. elnevezésű közös örömvarráshoz.


Az anyag fonákján keresztül felhozzuk a tűt az anyag színére. Pontosan szembe, a hajtott anyagszélbe szúrjuk a tűt, majd 2-3 mm-re, még mindig az anyag hajtásvonalában maradva kihúzzuk a tűt. Meghúzzuk a cérnát, de nem túl szorosra.
Ugyanezt megismételjük, csak most az alul lévő anyagba szúrunk bele, pontosan szemben a cérnaszállal.
Akkor csináltuk jól, ha egy picit széthúzkodva a varratot, ezt a képet látjuk.
S ha ismét szorosra húzzuk a cérnaszálat, eltűnik és nyoma sincs:)
Ne keseredjünk el, ha elsőre nem sikerül. Ennek is csak a gyakorlás a titka, semmi más.

Megjegyzések

  1. Köszönöm! Nagyon-nagyon hasznos bejegyzés. Nagyon szép dolgokat készítesz, mindig szívesen olvasom a blogod.

    VálaszTörlés
  2. Hű, de szép, micsoda technika! Rendes dolog, hogy (ilyen profi fotókkal illusztrálva) megosztod. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nincs ebben semmi titok:) Főleg ha segít másoknak is!

      Törlés
  3. Na! Amikor én megkérdeztem a hozzá értőket, akkor annyit mondtak, jaj hát nagyon könnyű...így...úgy...ne látszon.
    Jobb így konkrétan. Kipróbáltam, és szebb mint ahogy eddig csináltam.
    Judit

    VálaszTörlés
  4. Még valami eszembe jutott: látom hogy egy szállal varrod a bemutatódban. Csak a szemléltethetőség miatt, vagy célszerű így, egy de vastagabb szállal dolgozni. Én két szálas varró cérnát használtam, és az egyik szál mindig hurkot bodrozott. Az egy szálat viszont gyengének, vagy sérülékenynek találom. Akkor hogy is van ez?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Félezer

Mennyivel másképp hangzik ez, mintha azt mondanám: ötszáz.  Hangzatosabb, nagyképűbb, sokatmondóbb.  Az utóbbi pedig, szerényebb, átlagosabb, csak egy a sok közül. Így vagy úgy, nekem ugyanannyi. A megmutatni vágyás félezer bejegyzést szült, a csendes elismerésre vágyás pedig ötszázat.  A kettő együtt így lett 500. Ha még értitek ezt a sok mellébeszélést és még mindig olvastok, akkor az azt jelenti,  kíváncsiak vagytok, mi sül ki ebből:) Elárulom hát. Játékra hívlak benneteket.  Vagyishogy nem játékra, inkább ajándékozásra.  A feltételek a szokásosak: nincsenek feltételek:) Nem kell, hogy állandó olvasóm legyél, elég ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég ha hagysz egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha csupán szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj , elég ha egyszerűen csak tetszik, amit látsz. (Persze én nem gátolok senkit, semmiben;) ) Az ajándék pedig ezútta

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhetek,