Ugrás a fő tartalomra

Ígéret

Megígérem, hogy az utolsó átalakított pólót mutatom. Mentségemre szolgáljon, hogy ezt az átalakítósdit tényleg nagyon élvezem és hát, pironkodva vallom be, szeretek gyönyörködni a gyerekeimben.

Ez a póló -nektek az utolsó, nekem biztosan nem- két pamut felső újragondolása, egy garbóé és egy ujjatlan trikóé.




















Raglán ujjú pólóvá alakultak át, kezdetlegesen kivitelben.

 
 

Megjegyzések

  1. ne legyen az utolsó, lécci-lécci!!!

    ellockolod a belső varrásszéleket?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem. Sőt! El sem cikk-cakkolom, csupán a nyakánál használom a lock-utánzat öltésemet.

      Törlés
  2. Hát, nekem pont tegnap kellett pamutot varrnom, az összes általam ismert káromkodást belekiabáltam a világba, mire készen lettem, és jó ronda is lett, úgyhogy fogadd szívből jövő elismerésemet. Klassz lett a póló, és ez a gyerek is nagyon klassz. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Eszter!
      Bele kell jönni, én csak azt mondom. Esetleg legközelebb hozd el, azt a pamutot:)

      Törlés
  3. de miért pironkodva?? tessék gátlástalanul büszkének lenni és nyakló nélkül gyönyörködni!!

    (lécci, ne az utolsó legyen, engem inspirál! edetleg egyszer egy nagyon nagyon részletes leírást is szívesen fogadok :))

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jók. Mutasd csak mindet, hátha én is nekilátok a nagy halom átalakítanivalónak!:)

    VálaszTörlés
  5. Jó nézni, milyen volt, milyen lett.
    Tényleg ne hagyd abba!

    VálaszTörlés
  6. Abba ne hagyd, mi is élvezzük, nem csak te :)

    VálaszTörlés
  7. ...szóval itt többen is várjuk a következő darabokat :)

    VálaszTörlés
  8. Szia Julcsi!
    Szuper az átalakítás, viszont nem tudom levenni a szemem arról a gyönyörű tapétáról a háttérben... Meg tudod írni, hogy mi a neve és/vagy hol lehet beszerezni?
    Köszi: Marcsi

    VálaszTörlés
  9. Szerintem nagyon menö lett! Az alaponyagokat nézve...ilyen végeredményre nemgondoltam volna! Fantasztikus!
    Csatlakozom az elöttem szólóhoz, a tapéta is gyönyörü! A komód ismerös ;)

    VálaszTörlés
  10. Igen, igen, legyen még ilyen bejegyzés sok!

    VálaszTörlés
  11. Köszönöm, kedvesek! Amint lesz időm újra varrni, lesznek még ilyen bejegyzések. Közkívánatra:)))
    Egyenlőre egy nemes és megtisztelő felkérést kaptam, ami minden szabadon felhasználható időmet elveszi.

    Marcsi! A tapéta nemes egyszerűséggel az OBI-ból való. A neve? Hát, arra már nem emlékszem:( De ha nem találod, elkerekezek és megnézem, csak szólj!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...