Ugrás a fő tartalomra

Hátizsák


Legszívesebben megtartottam volna magamnak. Önteltnek hangozhat, de ez durván jóra sikerült:) Rózsás is, pöttyös is, szürke is, rózsaszín is. És mindezek mellett sikerült úgy szabásmintát készítenem és megvalósítanom az egész táskát, hogy nem ejtettem hibát sehol.
Egyetlen egy elszámolást igen, de észrevétlenül korrigálható volt. Hej, ha ovis lehetnék...




Mindannyian tudjuk, milyen fontosak a részletek. Egy ovis életében meg még annál is fontosabb, hisz megannyi kincsnek, apró, nélkülözhetetlen holminak kell beleférnie egy hátizsákba.





Szeretem ezt a táskát kívül is, belül is. Nekem is van egy ovisom, úgyhogy mindenképp lesz folytatás.

Megjegyzések

  1. Álomszép lett Julcsi! Nagyon ügyes vagy!! Békés,áldott karácsonyt kívánok Nektek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Melinda! A jókívánságokat is:)

      Törlés
  2. Csodaszép! És maga a megtestesült praktikum! Kár, hogy ovis méret :)

    VálaszTörlés
  3. Tényleg durván jó! Tökéletes. Mázlisták ezek a mai ovisok, az én koromban még nem is álmodtunk saját hátizsákról, nemhogy ilyenről!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, a mai gyerekek mások. Egészen mások. Meg a szüleik is:)

      Törlés
  4. Van mire büszkélkedned, gratulálok, szépek a munkáid! További sok sikert puszi :-)

    VálaszTörlés
  5. De szuper! Elfogadnám én is. ;)

    VálaszTörlés
  6. Nem vagy öntelt! Megint minden apró részletre ügyeltél! A színösszeállítás remek! Kislányos, de nem az a mindenhol rózsaszín :) Nagyon tetszik a rózsa-aplikáció! Nagyobb méretben még én is elhordanám :) Igen, brutál jó lett ;) Tökéletes!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, igen, a nagyon rózsaszín engem is az őrületbe tud kergetni. Hiába vannak lányaim, sosem voltam hajlandó olyanba öltöztetni őket:)

      Törlés
  7. Nagyon aranyos! Boldog karácsonyt!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...