Az úgy volt, hogy óriási kavarodás volt (van) a műhelyemben, az asztalon, a szekrényekben, de még a földön is, úgyhogy elkallódott a kedvenc kis babáim szabásmintája.
Kellett hát terveznem egy újat, de ha már így alakult, akkor mindenképp másmilyent szerettem volna.
Lett hát egy hosszú lábú, hosszú karú, nagyfejű babám is, aki már idősebb gyerekek kezébe is adható.
Érdekessége még, hogy nem tűnemezelve lett a haja, mint az eddigi babáimnak, hanem egyszerűen csak rávarrtam a gyapjút a fejre. Oka igazán prózai: eltörött az utolsó, az egyetlen nemeztűm és mivel 23-án éjszakáról volt szó, ki kellett találnom valami mást. Hát ez lett belőle.
Gyönyörű lett...mint mindig! :)
VálaszTörlésKöszönöm! :)
TörlésBájos, angyali és precíz. Mint mindig :-)!
VálaszTörlés:) Köszönöm!
Törlés