Nálunk sokkal nagyobb ünnep az év utolsó előtti napja, mint az utolsó. Hisz ezen a napon született a nagylányunk. Jól emlékszem arra a 12 évvel ezelőtti szilveszterre, amikor a kórházi szobában, az ajtóban állva, egy édes kicsi lányban gyönyörködve hallgattam a nővérszobából kihallatszó magyar himnuszt. Akkorra már nagycsaládosok lettünk, a két fiunk után született egy lányunk is. Aligha volt valaki, aki nálunk boldogabban köszöntötte volna az akkori új évet. 12 éve már, hogy ezen a napon összegyűlik az egészen nagy családdá (19 ember) kibővült ünneplő tömeg és éltetjük ezt a gyönyörű, kedves, szép lassan nagylánnyá érő kisleányt. Jár neki a az ünnepi dekoráció, amit egy délelőtt alatt gyorsan összedobtam:) A helyszínért köszönet keresztmamiéknak! A tortát kivételesen nem magam csináltam, mert megtaláltam azt a helyet, ahol olyan tortákat készítenek, amilyet én magam is készítenék és nem riadnak vissza egy kétségbeesett, utolsó pillanatban tortát rendelő anyu
Textilbabák szívből, lélekkel