Emili takarója. Lehetne ez akár egy amerikai film címe is, amelyben a szereplők, a hagyományokhoz híven közösen varrnak egy takarót és miközben a takaró készül, felelevenednek a régi emlékek, a régi szerelmek, régi történetek. (Ja, ilyen film már van!) A mi filmünk azonban tényleg ez a címe és igaz történeten alapszik, bár meglehetősen sok a közös vonás a filmbéli történettel.
Mi, patchwork-anyák is összegyűltünk és éjszakába nyúló beszélgetések közben megvarrtuk a második közös takarónkat. Mi is sok mindent átéltünk már együtt, jót is, rosszat is, szomorút is, vidámat is és ez összeköt minket. Ezt adjuk tovább, ezt az összetartozást ebben a takaróban is, egyikőnk nemrég született kislányának.
Emili!
Neked is csak azt írhatom, amit Andrisnak:
Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,
Legyen veled az Isten, kérjük kísérjen el!
Julcsiiiii!!! Mit teszel velem??? Gyonyoru, nagyon tetszik! Egyszeru, nagyszeru, szerelmetes vagyok!
VálaszTörlés:)))) Ugye, milyen szép lett!
TörlésNagyon szép a takaró is, meg ami benne van. Isten éltesse Emilit!
VálaszTörlésKöszi, Eszter!
TörlésCsodálatos lett ez a takaró! De az igazi különlegességét az a sok szeretet adja, amivel készítettétek!
VálaszTörlésHosszú szeretet lett, mert Emili már 6 hónapos:)))
TörlésGyönyörű lett! 😊 Nagyon-nagyon köszönöm nektek! 😊 Nem csak a takarót, hanem azt a lelki erőt, amit tőletek kapok, belőletek merítek! ❤️❤️❤️😘
VálaszTörlésKataaaa!!! :))) <3 <3 <3
TörlésÁmen! Csodaszép anyagba öltött áldás!
VálaszTörlés