Ugrás a fő tartalomra

Apróboldogságmorzsák


Nagy divatja van mostanában a bolhapiacoknak, a régiségeknek, az újragondolásnak. Engem mindettől visszatart az ésszerűség, bármennyire is szeretném hétvégente a piacokat járni, érdekességek után kutatva: kis lakásunk befogadóképesség igen-igen csekély. Ami ha így belegondolok talán nem is baj, mert így rengeteget spórolok:)
Vannak azonban vissza nem térő alkalmak és helyek, amiket nem lehet kihagyni. Ilyen például egy meglepetés kirándulás a bécsi ócskapiacra egy romantikus hétvége alkalmával. Itt bukkantam rá erre a kis, fából készült bababútorra. Látszott rajta, hogy nem mai darab, ám nagyon jó állapotban volt.



Szép volt így, a maga pőreségében is, de nekem más terveim voltak vele. Kissé pókhálótlanítottam, leszedtem a szinte szétporladt anyagot az ajtajáról és lefestettem. Új függönyt is raktam az ajtajára és némi dekorációt, hogy igazinak tűnjön.
S mielőtt bárki azt gondolná, ez a szekrényke valami méretes darab, hát, bizony téved! Talán elég ha csak annyit mondok, hogy a belehajtogatott anyag darabok nincsenek 10 centisek, az akasztón a sziveskés gomb pedig nem nagyobb a kisujjam körménél.
Szóval ez tényleg egy apró boldogságmorzsa.







S amikor egy ilyen boldogságmorzsa elkészül, akkor érzed igazán, hogy mennyire jó, hogy ilyen talentumot kaptál és elégedetten dőlsz hátra, mert ma is alkottál valamit, ami szép, ami jól eső. 
S ez az, amiért nagyon-nagyon hálás vagy.

Címkék

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...
20 megjegyzés
Tovább is van...

Lilien

Leteríti a kis kockás plédjét a tisztásra, kiskosarából előveszi a frissen sült meggyes lepényt, körbekínál mindenkit és mellé bodzaszörpöt ad, hogy feltöltődjön a sétától elfáradt társaság.  Nekem ő ilyen. gondoskodó, szerető jóbarát. Feladatát nálam már elvégezte, szívesen menne most már máshová is. Ha hozzád is mehetne, írj bátran!
4 megjegyzés
Tovább is van...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...
110 megjegyzés
Tovább is van...