Ugrás a fő tartalomra

Borsika


Mindig elgondolkodom, van-e értelme törni a fejemet egy-egy újabb keresztnéven, amikor elkészül egy baba. Ha értő és szerető kezekbe kerül, akkor úgyis saját nevet adnak neki, másként fogják becézgetni. Ha pedig csak egy doboz alján fog lapulni, akkor meg úgyis mindegy, hogy hívják-e valahogyan. Bár... talán ez utóbbi miatt... talán ezért kapnak mindannyian külön nevet... 

Ez a DUKKE például a Borsika nevet kapta tőlem. 
Borsika egy kis csendes, kedves lányka, aki észrevétlenül teszi a dolgát itt is, ott is. Egy csipetnyi kedvesség ide, egy csöppnyi jókedv oda és mire észbe kapnánk, már tova is osont, csak a kellemes, üde illatát hagyva maga után. 




Címkék:

Megjegyzések

  1. Csedő Ildikó2016. február 9. 16:46

    Ő is nagyon szép! És nagyon szeretem a színskálát, amit az utolsó képhez mellékeltél.

    VálaszTörlés
  2. Csedő Ildikó2016. február 9. 16:47

    Ő is nagyon szép! És nagyon szeretem a színskálát, amit az utolsó képhez mellékeltél.

    VálaszTörlés
  3. Réka2016. február 9. 17:54

    <3 a színeit! Szép!!!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...
20 megjegyzés
Tovább is van...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••
5 megjegyzés
Tovább is van...

Lilien

Leteríti a kis kockás plédjét a tisztásra, kiskosarából előveszi a frissen sült meggyes lepényt, körbekínál mindenkit és mellé bodzaszörpöt ad, hogy feltöltődjön a sétától elfáradt társaság.  Nekem ő ilyen. gondoskodó, szerető jóbarát. Feladatát nálam már elvégezte, szívesen menne most már máshová is. Ha hozzád is mehetne, írj bátran!
4 megjegyzés
Tovább is van...