Orsika

Nem tudok nemet mondani. Ha magamról van szó, akkor sem, amikor másokról, akkor meg főleg nem. Akkor sem, amikor a gyerekem után kell vinni a hegedűjét, akkor sem, ha éjfélkor kell feliratot készítenem egy rendezvényre, akkor sem, ha Mária, a hajléktalan édesanya huszonhetedszerre is húst és édességet kér a közért előtt és akkor sem, amikor felkérnek, hogy a babáimmal támogassak nehéz sorsú gyerekeket.

Andi, az Időtetrisz blog írója és Ági, az ESKA műhelyből jótékonysággal egybekötött vásárt szervezett több hazai játékkészítő segítségével, az Igazgyöngy Alapítvány javára. Kedvezményes megvételre én Orsika babát ajánlottam fel, ami végül egy rokonlélekhez került. Egy olyan édesanyához, aki kislányával, családjával együtt  maga is sok-sok viszontagságon ment keresztül. Ezért ha lehet, még több imát csomagoltam mellé és sok-sok erőt. Ezek után már mindegy is, hogy van kabátkája, hogy ne fázzon a téli hidegben és hogy levehető a jó meleg csizmája.