Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...
Textilbabák szívből, lélekkel


Gratulálok Wattacukornak!
VálaszTörlésJulcsy! Jól látom hogy új képet tettél fel magadról vagy csak én jártam itt nagyon régen? :o))
A múlt héten tettem fel, de azóta láttál élőben is:)
VálaszTörlésHoppá! Most látom, hogy még betegek vagytok, nem veled találkoztam szombaton. De akkor kivel?!?!
VálaszTörlés:o))
VálaszTörlésJa, nem velem, nehogy azt hidd, csak tetszett a szöveg!
VálaszTörlésIgazán nagyon kedves vagy, köszönöm a szép kerti virágokat :)
VálaszTörlésLátom lelki szemeimmel, ahogy a kilencven-valahanyadiknál BEKATTINTOM,hogy "rendszeres olvasás abbahagyása"... és az éj leple alatt lesben állok, hogy VISSZAKATTINTHASSAM, hogy én legyek a 100. !! ;-)
VálaszTörlésTőlem minden kitelik.
S, Julcsi, Érted Mindent! - Aztán milyen jót nevetnénk rajta :-)
Gratulálok vattacukornak. Julcsi kérlek nézzél áz hozzám.
VálaszTörlésEz tényleg aranyos! :o) Lehet, hogy valaki a nevemben megismerkedett Veled?? :o))))) Nem lehet, hogy Alibe volt a babás fórumról? Már mások is kevertek össze bennünket.
VálaszTörlés